Kiemelte, hogy a kormány az exportképes magyar cégek számának növelésére törekszik, ezzel párhuzamosan az importkiváltásra alkalmas termékeket gyártó cégek számát, helyzetét is javítani kell. Meg kell találni azokat a piaci területeket, réseket, amelyeken sikeresek lehetnek a magyar vállalkozások, ilyen területek lehetnek a gyógyszergyártás, a vegyipar, vagy az orvosi műszergyártás, a vízkezelés, illetve érdemes a cégeknek rácsatlakozni az itteni nagy autógyártók beszállítói hálózataira - tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter arról is szólt, hogy a foglalkoztatás bővítése továbbra is kiemelt prioritás, ebben jelentős szerepet játszhat, hogy 2015 szeptemberétől elindul a duális képzés Magyarországon, amely hosszú távon az ország versenyképességét erősítheti.
Varga Mihály felidézte: a szakmai közvélemény ma már kedvezően ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait, megemlítve, hogy a Morgan Stanley elemzőház és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is pozitívan látja a magyar GDP idei bővülési lehetőségeit.
Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor a második Orbán-kormány hatalomra került, Magyarországot még azon tíz ország közé sorolták, amelyek csőd előtt állnak, tavaly ezzel szemben az Európai Unió 28 országa közül a második helyre került Magyarország a GDP éves bővülését tekintve. Míg a magyar hároméves állampapírok 2 százalékos hozamot fizetnek a befektetőknek, addig Görögország a hároméves államkötvényeit 20 százalékos hozammal tudja a piacon eladni - fűzte hozzá a miniszter.
Elmondta: 2014-ben a magyar export kiváló teljesítményt ért el, tavaly a kivitel már átlépte a 100 milliárd eurót, ebben szerepet játszottak az Eximbank célzott programjai, de az exportképes vállalkozások megerősödéséhez hozzájárult a jegybank növekedési hitelprogramja is.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: 2002-ben a GDP-arányos államadósság 53 százalékon állt, 2010-re már 83,5 százalékra ugrott, innen sikerült levinni 2014 végére 76,9 százalékra. A 2010-2014 közötti időszak eredményei között említette azt, hogy mérséklődött az államadósságon belül a devizaadósság aránya, amely az elmúlt év végére 40 százalék alá csökkent.
A foglalkoztatás bővítése, erősítése továbbra is a kiemelt célok között van, Magyarország továbbra is munkaalapú társadalmat épít, az egykulcsos szja is azt ösztönzi, hogy az emberek munkából, a munkából szerzett jövedelemből éljenek meg - mondta Varga Mihály. Kiemelte: a 2010-es adatokhoz képest 2014 végére már 420 ezerrel többen dolgoztak az országban.
A magyar gazdaság bővülését szolgálja az is, hogy míg a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban az uniós források 16 százalékát költötték el gazdaságfejlesztésre, addig a 2014-től 2020-ig tartó költségvetési ciklusban az uniós pénzek 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztési célokra - ismertette Varga Mihály.
MTI
