Jövőre Magyarország abban a helyzetben lesz, hogy kialakítsa álláspontját az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerrel kapcsolatos kérdésekben. Erre legkorábban jövő ilyenkor kerülhet sor, és addigra ismert lesz a magyar gazdaság 2009-es teljesítménye, illetve a Parlament már a 2010-es költségvetést fogja tárgyalni.
Veres János pénzügyminiszter arra is reagált, hogy ma délelőtt Simor András jegybankelnök felvetette: ha a kormány nem költ túl sokat, akkor már az idén a három százalékos küszöb alá kerülhet az államháztartási deficit. Szerinte ha figyelembe vesszük a magánnyugdíjpénztári rendszer korrekcióját, ami a GDP 0,6 százaléka, és amit az uniós szabályok szerint nem kell beleszámítani a deficitbe, akkor már az idén elérhetjük a hiánycélt. Ugyanis ekkor a hiány eredményszemléletben már csak 2,8 százalékos lesz.
Miért jó nekünk az euró?
Az euró számos jelentős előnyt hozhat Magyarország számára, fejtette ki Veres János. A pénzügyminiszter szerint a közös európai valuta megkíméli az országot a spekulációs kockázatoktól, a külkereskedelem kiszámíthatóbbá válhat, szemben a mostani helyzettel, amikor a forint árfolyammozgása igen nagy. A kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euróbevezetésre, de Magyarország 2009 végén már csatlakozni kíván az eurózóna előszobájának számító ERM-2 rendszerhez, tette hozzá a pénzügyminiszter.
A bevezetésig néhány strukturális reformot is végrehajthat Magyarország például az adók, illetve a szociális és az önkormányzati rendszer területén - említette Veres, és felsorolta a költségvetési kiadások visszafogására tett intézkedéseket.
Magyarország jövőre nem lépi át a maastrichi hiánycélt: a kormány 2009-re a GDP 2,6 százalékára rúgó államháztartási hiányt tervez. Az Európai Unió jövőre 3,3 százalékos hiányt prognosztizált, az államadósságot pedig a GDP 66 százalékára becsülte. A maastrichti kritériumokban három százalékos deficitkorlát és legfeljebb 60 százalékos GDP-arányos államadósság szerepel.
Veres abban is bízik, hogy Magyarország az inflációt gyors ütemben tudja csökkenteni, ahogyan azt az euróövezeti belépés megköveteli. Nehezebb a kamatkritérium teljesítése, mivel az alapkamat jelenleg 11 százalékos, viszont a maastrichti kritériumok szerint a hosszú távú hitelek kamata maximum két százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező uniós tagországban.
100 ezer munkahelyet mentenének meg
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak forrásaiból húszmilliárd forintos alapot hoz létre a kistérségekben a munkahelyek megszűnése miatt jelentkező problémák kezelésére, mondta Bajnai Gordon szerdán, ugyanezen a sajtótájékoztatón.
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint járulékkedvezmények nyújtásával, az európai uniós források, illetve a Munkaerőpiaci Alapból származó források felhasználásával 100 ezer munkahely megőrzésének és 20 ezer új létrehozásának lesz finanszírozási fedezete.
A gazdaságélénkítés témaköréhez tartozik az is, hogy a kormány az eddigi 450 milliárd forintos garanciavállalási keretet megduplázza a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára.
VMI
Menedzsment Fórum
