A pénzügyminiszter elmondta: a kormány július első hetében tekintette át az adójogszabályok eddigi egyszerűsítésének eredményeit, és megállapította, hogy a számviteli és adózási szabályok megváltozása a vállalkozások több mint 90 százalékát érintette kedvezően, a cégek adminisztrációs terhei érzékelhetően mérséklődtek.
Az adórendszer bonyolultsága, adminisztrációs igénye szempontjából Magyarország a középmezőnyben van a világ országait tekintve - mondta Veres János, egy világbanki és PricewaterhouseCoopers (PWC) jelentés adataira hivatkozva.
Az adózásra fordított idő alapján felállított sorrendben Magyarország a 126., ezen a területen megelőzi Szlovákiát (129), Lengyelországot (146) és Csehországot (168). Magyarországon 24, Szlovákiában 31, Lengyelországban 41, Romániában pedig 96 adót regisztrált a tanulmány.
Az elmúlt két évben valamennyi adónemben jelentős egyszerűsítésre került sor, a legtöbbre az adózás rendjéről szóló szabályozásban - mondta Veres János -, de egyszerűsödött az szja és a számviteli szabályozás is.
A pénzügyminiszter kiemelte az elektronizálásban elért haladást, értékelése szerint minőségi változást jelentett, amikor tavaly januárban minden munkáltató és kifizető számára kötelezővé vált az e-bevallás.
A személyi jövedelemadózásban az adóvisszatérítés korábbi kiutalásával ösztönözték az elektronikus út választását, aminek eredményeként 2008-ban a tavalyinál 100 ezerrel több magánszemély küldte be elektronikus úton bevallását, és a tavalyinál 300 ezerrel többen használták az APEH kitöltő és ellenőrző programját.
További területekre terjesztették ki az elektronikus ügyintézést: elektronikusan is lehetővé vált a változásbejelentés és a fizetéskönnyítési kérelem benyújtása, az úgynevezett nullás igazolás kérése és küldése, a folyószámlák adatainak és az adózó saját törzsadatainak a lekérdezése. Az idén bevezették a terminálon keresztüli bankkártyás fizetést és az elektronikus árverést is.
Lényegesen egyszerűbbé váltak az áfaszabályok is, a számla kötelező adattartalma csökkent, az úgynevezett láncértékesítésekre külön szabályozás lépett életbe - mondta a miniszter.
A számvitelben bekövetkezett változások közül Veres János kiemelte, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások egyharmada, több mint 20 ezer vállalkozás mentesült a könyvvizsgálati kötelezettség alól azáltal, hogy a nettó árbevételi határt megduplázták, 50 millióról 100 millió forintra emelve.
Az egyszerűsített éves beszámolókészítés értékhatára több mint háromszorosára - a mérlegfőösszeg 150 millióról 500 millió forintra, a nettó árbevétel 300 millióról egymilliárd forintra emelkedett -, ennek következtében a hazai vállalkozások mintegy 98 százaléka a számviteli beszámolás egyszerűbb formáját választhatja - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalma is csökkent - tette hozzá.
Az egy összegben költségként elszámolható eszközök értékhatára 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedett, jelentősen csökkentve az ezen eszközökkel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettséget.
