Az EU-átlag alatti az adósságunk
Magyarország GDP-arányos államadóssága az idei első negyedév végén 79 százalékot tett ki, ez 1,8 százalékos csökkenést mutatott a tavaly év végi 80,8 százalékhoz képest - áll a hétfőn megjelent friss Eurostat-adatokban. Ezzel hazánk a 83,4 százalékos uniós átlag alatt volt, míg az eurózóna államadósság-átlaga a tavalyi negyedik negyedéves 87,3 százalékról 88,2 százalékra emelkedett idén március végére.
Az első negyedév végén az értékpapírok tették ki az adósság legnagyobb részét, az eurózóna esetében ezek aránya 78,3 százalék volt, míg a teljes Európai Unióban 79,3 százalékban alkották kötvények az adósságot. A hitelek részaránya 17,8, illetve 15,6 százalékot tett ki. Hazánk esetében az Eurostat adatai szerint a negyedév végén 22 398,9 milliárd forint volt az államadósság, ez 293,9 milliárdos csökkenést jelentett a tavalyi negyedik negyedévhez képest. A magyar adósságon belül 58,4 százalékot tettek ki az értékpapírok, 20,5 százalékot pedig a hitelek.
Az eurózóna teljes adóssága egyébként a vizsgált időszak végén 8328,6 milliárd eurót tett ki, ez 111,3 milliárd euróval volt magasabb a tavalyi negyedik negyedévnél és 355,2 milliárddal az egy évvel korábbi szintnél. Az EU27 teljes kumulált adóssága 10 423,7 milliárd euróról 10 592,5 milliárdra emelkedett egyetlen negyedév alatt, tavaly pedig még 10 ezer milliárd euró alatt volt az első negyedév végén.
A görögök külön ligában fociznak
A legmagasabb adósságráta március végén Görögország neve mellett állt, náluk a GDP 132,4 százaléka volt az eladósodottság mértéke, nem sokkal maradtak le mögöttük az olaszok 123,3 százalékos adatukkal, a harmadik pedig a portugálok 111,7 százalékos adóssága volt, míg a negyedik helyen Írország állt 108,5 százalékkal. Ebből is az látszik, hogy azok a tagállamok vezetik a listát, melyeknek mentőcsomagra volt szükségük az elmúlt években. Rajtuk kívül még Belgium volt 100 százalék felett a GDP-arányos mutatót tekintve.
A legalacsonyabb Észtország adóssága, esetükben mindössze az éves nemzeti össztermék 6,6 százaléka volt a mutató. A bolgárok is örülhetnek, hiszen mindössze 16,7 százalékos arányuk a második helyre elég, míg a harmadik Luxemburg lett 20,9 százalékos adósságrátával. A régiós országok közül irigyelhetjük a románokat is 36,3 százalékos adósságrátájuk miatt, illetve a cseheket is, akiknél 43,9 százaléka volt az éves nemzeti terméknek az adósság. Ennél alig volt magasabb Szlovákia 46,4 százalékos mutatója, de még a lengyel 56,1 százalék is a bűvös 60 százalékos határ alatt volt.
A fentiek azt támasztják alá, hogy ma a régióban miért Magyarország a legsérülékenyebb, hiszen míg versenytársaink rendre 60 százalék alatti GDP-arányos eladósodottságot tudnak csak felmutatni, addig nekünk csak most sikerült 80 százalék alá csökkenteni a rátát. Szintén ez indokolja azt, miért volt lehetősége a környező országoknak arra, hogy az utóbbi időszakban növeljék adósságukat, miközben nekünk fokozatosan le kellett azt faragni.
Európa-bajnokok voltunk adósságcsökkentésben
Az EU 27 tagállamából az elmúlt negyedévben 21 növelte eladósodottsági mutatóját, ebben az összehasonlításban kifejezetten jól állunk, hiszen a magyarnál csak a görög adósság csökkent nagyobb mértékben. A görögök esetében azonban a 33 százalékos zuhanáshoz nagyban hozzájárult a tavaszi kötvénycsere, amikor a magánbefektetők jelentős összegeket írtak le. Ezt nem számítva az 1,8 százalékos magyar adósságcsökkentés a legnagyobb volt Európában, mögöttünk a dánok jöttek, akik 1,5 százalékot tudtak vágni.
Az egy évvel korábbi szinthez képest a görög adósság 20 százalékkal csökkent a kötvénycsere miatt, ezt leszámítva azonban szintén a 4,1 százalékos magyar adósságcsökkentés volt a legnagyobb. Ehhez persze hozzá kell tenni a magánnyugdíjpénztári vagyonból tavaly bevont kötvényeket, melyek nélkül nem lenne ilyen kedvező a kép. A tavalyi első negyedévhez képest rajtunk kívül csak a svédek és a németek tudták minimális mértékben csökkenteni eladósodottságukat.
A 27 tagállam közül egyébként a 79 százalékos magyar adósságráta még mindig a kilencedik legmagasabb, csak azért tudtunk az EU átlaga alá kerülni, mert a perifériára került országok mostanra szinte teljesen elszakadtak a kontinenstől. A már említett öt országot leszámítva csak a franciák, a britek és a németek GDP-arányos mutatója volt a miénkénél magasabb.
Beke Károly
mfor.hu
