A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az 53. közgazdász vándorgyűlésen pénteken, Miskolcon azt mondta, "több mint 8 ezer milliárd forintból semmi igazi strukturális változás nem látszik". A sikerek közé sorolta, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, költségvetési helyzetét, hiányát tekintve is az európai középmezőnyben van, alacsony az infláció és rugalmasabb a munkaerőpiac. Ugyanakkor szerinte az ország gazdasági, politikai megítélése folyamatosan romlik és a társadalmi feszültségek is éleződnek. Felidézte, az Európai Bizottság számításai szerint a 2007-2013 közötti európai uniós források Magyarország GDP növekedését évente átlagosan 0,6 százalékponttal növelték, de, ha helyettük nem lesz más, ez a folyamat megszakad.
Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár, az MKT alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar értékrend változatlanul szocialisztikus.
Több terület gyorsan változott, például a gazdasági szerkezet, új iparágak születtek és versenyképes termelés jött létre. Ugyanakkor ezzel egy időben néhány dolog nem változott, például az újraelosztás magas mértéke és az állami alkalmazottak magas száma. Hozzátette, hogy a gyorsan változó világ mellett a szellemi gondolkodás, az ideológia, a politikusi értékrend és a társadalom általános viszonyulása nagyon lassan változik és a korábbi beidegződés is nagyon lassan alakul. Hangsúlyozta, ha a politika csak rövid távra tervez, az üzleti világ sem fog és tud tízéves távlatokban tervezni. Ezzel lassul a beruházási volumen, rövidül a tervezési időtáv.
Magyarországon nagyon gyors a jogszabályi változás, tehát ahelyett, hogy az állami jelenlét stabilizálná és kisimítná, pályán tartaná a gazdáságot, az állami, politikai beavatkozás gyakran újabb ciklusokat is gerjeszt. Ugyanakkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tud alkalmazkodni. Példaként emelte ki az ipari modernizációt, amely véleménye szerint "fenomenális". A gazdaság a hozzáadott értékét és versenyképességét tekintve is jóval hatékonyabb, mint görög, olasz vagy spanyol, illetve a portugálokhoz képest is gyorsabb az alkalmazkodás rövid és középtávon egyaránt.
Kérdésre válaszolva azt mondta, a tervezésnél alaposabb hatásvizsgálatokra lenne szükség, valamint - a nemcsak Magyarországra jellemző - "rövidlátást" is el kellene hagyni. Nemzetközi elemzések szerint is hosszabb távon gazdaságilag káros a magyar állam túlzott kiterjedése. Nem kellene átvennie olyan funkciókat a magánszférától, amelyeket aztán később nem tud ellátni - jegyezte meg Bod Péter Ákos.
MTI
