Fokozódó kockázatok
Az uniós pénzek nem tekinthetők igazi forrásnak, ráadásul 2020 után aligha lesz már Magyarország számára ingyen forrás - mondta Vértes András, a GKI Gazadságkutató elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és Költségvetési Tanács közös konferenciáján. Úgy véli, míg korábban a külföldi hitelekre alapozták a kormányok a gazdasági növekedést, most ennek szerepét vette át az EU-s pénz, 2013-2015-ben az EU-s pénzek beáramlása a duplája volt az átlagosnak, vagyis 1-1,2 százalékpont az ennek köszönhető GDP-többlet. A hazai környeztet meglehetősen pesszimistának látják, hiszen nálunk a legrosszabb a beruházási klíma, sem az FDI, sem a hazai tőkefelhalmozás nem nőtt az elmúlt időszakban. Mindezek fő oka a jogbizonytalanság, a gazdasági kiszámíthatatlanság.
Vértes András szerint nincs húzóerő a magyar gazdaságban. Igaz, nem fenyeget minket csőd, az ország képes 1,5-2 százalékos növekedést produkálni, ezzel azonban továbbra is lemaradunk a régiótól. Ráadásul feláldozza a jövőt a kormányzati gazdaságpolitika az államosításokkal, az ágazati különadók bevezetésével, ezekkel ugyanis tisztességtelen versenyt és piaci kudarcokat okozott (bankok, takarékszövetkezetek, dohányboltok, kaszinók, média).
A jövőt illetően ráadásul halmozódnak a kockázatok: a kínai gazdaság lassulása, a Fed kamatemelése, a Volkswagen-botrány, és az alacsony energiaárak. Vértes András szerint az államnak saját magát kellene modernizálnia, versenyképesebb oktatásra, képzésekre, hatékonyabb egészségügyre lenne szükség. A GKI elnöke szerint "ma az államon lehet nyerészkedni, gazdagodni és nem a piacon".
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt években két vitathatatlan gazdaságpolitikai siker volt:
- a túlzottdeficit-eljárás megszűntetése és a
- csökkenő államadósság.
A siker fő eszköze pedig a növekedésellenes adórendszer volt. Ez a válságadók és a bankadók bevezetését jelenti. Előbbi rontja az üzleti környezetet a GKI vezérigazgató-helyettese szerint és sérti a jogrendszert is. A bankadó pedig visszafogta a hitelezést.
Ami az idei évet illeti, a GKI pesszimistább a kormánynál, hiszen 2,7 százalékos növekedést várnak a kormány 3,1 százalékos prognózisával szemben a beruházások stagnálása, 0 százalékos infláció mellett. A költségvetést érintő kockázatok a GKI szerint a következők:
- az előirányzott bevételeket már kétszer növelték, ami túlzott lehet
- homályos az állami vagyonbevételek forrása
- migrációs költségek
- fontos kihívás a tartozások kezelése (egészségügyi, oktatási és önkormányzati intézmények).
Ami az államadósságot illeti, idén 0,5 százalékpontos (75,7 százalékos rátát) csökkenést várnak, bár bizonytalansági tényezőt jelent
- az EU-források beérkezési időpontja,
- a banki állampapír-állomány (önfinanszírozási program mennyivel emeli az állományt)
- kreatív leépítés.
Ami a 2016-os költségvetést illeti, több olyan tételt is azonosított a GKI, amivel nem számolt a kormány, így
- a nemzeti közműszolgáltató esetlegesen nagyobb költségeivel,
- a tervezettnél magasabb infláció miatti nyugdíjemeléssel
- a nemzetközi helyzet fokozódásával.
Ezek miatt összesen 200 milliárd forintos költségvetési bizonytalanságot azonosítottak, amivel szemben egy 70 milliárdos Országvédelmi Alap áll.
Karsai Gábor szerint az idei és jövő évi folyamatok főbb problémája, hogy nem sikerül kitörni a bénító adók - megszorítások - lassú növekedés ördögi köréből. Nagy adócsökkentésnek 2016 után sem látszik a fedezete, kifeszítettek az államháztartási alrendszerek, és gigatomán elképzelések (olimpia, Paks2) vannak tervben.
Mit mond a Századvég?
Virovácz Péter, a Századvég kutatási csoportvezetője előadásában több idei költségvetési kockázatot is azonosított, így
- az uniós források beérkezését
- alacsony tartalékot
- a felfüggesztett adóbevételeket,
- az állami vagyonértékesítést,
- a menekültügyet és a hozzá kapcsolódó kiadásokat.
Jövő év vonatkozásában rizikót jelent a gazdálkodói szervezetek többletbefizetései, a magasabb összegben alakuló áfabevételek, a kismértékben esetleg elmaradó lakossági befizetések, míg kiadási oldalon a nemzetközi helyzet miatti költségnövekedés jelent rizikót, a nettó kamatkiadások is alacsonyabbak lehetnek a várnál, illetve a tb-alapok kiadása lehet 26 milliárddal magasabb.
2016-ra vonatkozóan pedig összesen 44 milliárd forint értékű kockázatot azonosítottak a Századvégnél, ami jóval kedvezőbb helyzetet vetít előre, mint a GKI 200 milliárdos kockázati tétele.
Ami az államadósságot illeti, a Századvég ezen a területen is optimistább, hiszen 75,1 százalékra számolnak. Ráadásul, míg a GKI számításai szerint legkorábban 2023-ra érhetjük el a 60 százalékos rátát, addig Virovácz szerint ez már 2020-ra megtörténhet.
mfor.hu
