A gazdasági hírszolgálat adatai alapján legkevesebb 353 európai bank növelte az eszközállományát 2007 eleje óta. Tizenöt pénzintézet jelenleg nagyobb értékű vagyon felett rendelkezik, mint annak az országnak a bruttó hazai terméke (GDP), amelyben a székhelye van, míg a vizsgált időszak előtt csupán 3 ilyen bank volt.
Európában 25 százalékkal nőtt a banki eszközállomány, szemben az Egyesült Államokban mért 20 százalékos gyarapodással. Az utóbbi két évben Európában "egyre nagyobbra növeltük a bankokat, amivel megágyaztunk a következő válságnak" - mondta David Lascelles, a londoni pénzügyi innovációs kutatóközpont (CSFI) elemzője.
A francia BNP Paribas például 2007 - az amerikai jelzálogpiacról kiindult válság kezdete - óta 59 százalékkal 2,29 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így a francia GDP 117 százalékát teszi ki. A londoni központú Barclays mérlegfőösszege 55 százalékkal nőtt, jelenleg 1,55 ezer milliárd font, a brit GDP 108 százaléka, a spanyol Santander pedig 30 százalékkal 1,08 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így elérte a spanyol GDP nagyságát.
A Bloomberg adatai szerint csak az idei évet tekintve a 100 legnagyobb európai pénzintézet közül 38-nál jelentősen nőtt az eszközállomány, holott a válság megmutatta, hogy a túlságosan nagy méretű bankok fenyegető veszélyt jelentenek a székhely szerinti nemzetgazdaság stabilitására. "Igen kívánatos volna azoknak a bankoknak a feldarabolása, amelyek túl nagyra nőttek ahhoz, hogy újabb válság esetén bukni hagyjuk őket, mert ha ismét sokkhatások érik a pénzügyi rendszert és néhány ilyen bank valóban megroggyan, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok, különösen a kisebb európai államok, képesek lesznek viselni a veszteségeket" - mondta Tom Kirchmaier, a tekintélyes London School of Economics kutatója.
Mások szerint azonban nem a méret a lényeg. Ralph Silvia, a Tower Group pénzügyi tanácsadó és kutató cég vezető elemzője szerint például a helyzet jóval összetettebb: "számos üzleti modell létezik a bankok világában, és bőven vannak nagy méretű társaságok, amelyek hatékonyabb kockázatkezelést folytatnak, mint sok kisebb bank" - mondta a szakértő a Bloombergnek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Josef Ackerman. A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint a bankok méretének csökkentésére irányuló, át nem gondolt tervek miatt lassulhat a gazdasági növekedés, mert nagyszabású fejlesztési projekteket és nagyvállalatokat csak megfelelő erejű bankok tudnak finanszírozni. "Egy piacgazdaságban csupán a méret alapján nem volna szabad veszélyesnek bélyegezni bankokat" - mondta a legnagyobb német bank vezetője.
