Komoly viták a költségvetés körül
"Az Európai Bizottság próbálja modernizálni a költségvetést, hogy nagyobb legyen a hatása a növekedésre és a munkahelyteremtésre, ugyanakkor nem lesz egyszerű egy mindenki számára megfelelő hétéves költségvetésről megállapodni" - mondta a Bizottság pénteki budapesti konferenciáján Szűcs Tamás, a testület magyarországi képviseletének vezetője.
A szakember szerint a költségvetés tervezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a válság nagyon nagy pénzügyi és társadalmi terhet jelent szinte minden tagállam számára. "A közös költségvetés nem csak újraelosztás a tagállamok között, hanem közös európai célokat szolgál. Az EU tagállamai együtt többet tudnak tenni ezekért a célokért, mint egy-egy tagállam önmagában" - hangsúlyozta Szűcs.
A Bizottság magyarországi képviselője előadásában kiemelte: a költségvetés kérdése legközelebb február elején kerülhet terítékre az Európai Tanács ülésén. Szűcs Tamás úgy érzi, hogy az EB álláspontja nem áll messze attól, amit "a kohézió barátai" nevű csoport, többek között Magyarország is képvisel. Ugyanakkor szerinte figyelembe kell venni azoknak a tagországoknak az érveit is, akik a kevesebb kiadás mellett kardoskodnak.
Kihívások válaszok nélkül
"A környezet nem éppen kedvező Európa számára a globális gazdaságban: Japánban éppen lassulni látszik a kilábalás, míg az Egyesült Államokban a komoly fiskális problémák megoldása okoz gondot" - mondta Elena Flores, a Bizottság politikai stratégiáért és koordinációért felelős igazgatója.
Flores kifejtette: 2013-tól fokozatos javulásra számítanak a makrogazdasági mutatókban, ugyanakkor a tavaszi előrejelzéshez képest később indulhat be a fellendülés, most azt gondolják, hogy a jövő év közepén láthatjuk majd az első pozitív fejleményeket. 2013-ban még egész Európában az export lehet a növekedés húzóereje, majd 2014-től talán a belső fogyasztás is beindulhat - tette hozzá.
"A növekedés egyik legfőbb korlátja a magán- és állami szektor eladósodottsága, ami hátráltatja a hitelezést. Mindkét oldalon vissza kell fogni a fogyasztást, ez az egyik legnagyobb kihívás, ami előtt állunk. Korábban a fenntarthatatlan kiadási szintek vezettek a túlzott eladósodáshoz" - emelte ki Elena Flores.
A Bizottság igazgatója szerint egyes országok a válság előtt fenntarthatatlan fiskális politikát folytattak, de ez nem volt tömeges, csak Görögországra és Portugáliára volt jellemző. Más országokban látszólag kedvező költségvetési számokat láthattunk, de ennek oka a mesterségesen felduzzasztott állami jövedelmekben állt, és ezeknek a jövedelmeknek a visszaesése miatt omlott össze a költségvetés. Ilyen volt például Spanyolország, ahol az ingatlanpiac válság előtti növekedése duzzasztotta a büdzsét, majd a lufi kipukkadásával egycsapásra eltűntek ezek a bevételek.
Flores szerint a növekedési kilátások különbségei csak rontanak a helyzeten. "Ahol a leginkább szükség lenne az adósság csökkentésére, ott a legalacsonyabbak a növekedési kilátások" - fogalmazott.
Görögökkel vagy görögök nélkül?
"A 2008-as válság után a gazdasági visszaesés minden területet ugyanúgy érintett a világban, majd a fellendülés is nagyjából egyszerre indult el, de most úgy tűnik, hogy az Európai Unió a második mélyrepülését szenvedi el" - kezdte előadását Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet munkatársa.
A szakember szerint az is nagyban hozzájárult Európa lemaradásához, hogy a gazdaságok sokkal kevésbé rugalmasak, a munkaerőpiaci mobilitás komoly problémákat okoz. Emellett szerinte az egyik legnagyobb probléma az utóbbi időben az eurózónából való kilépéstől való félelem volt. Szerinte ha egy tagállam elhagyná a valutaövezetet, az nem csak a kilépő országra, hanem a többi tagállamra is drasztikus következményekkel lenne.
"A görög helyzetet nem sikerült megfelelően kezelni, továbbra is nagy az ország eladósodottsága. Ha kilépnének az eurózónából, az még drámaibb hatással lenne a görög gazdaságra" - mondta Darvas. Szerinte ennek fennáll a kockázata, de egy kilépés az egész eurózónát érzékenyen érintené.
"Nem a kilépés a megoldás a dél-európai országok számára. Megfelelő irányítás mellett ezeknek az országoknak a termelékenysége nyugat-európai szinten van" - mondta a Bruegel Intézet szakembere. Szerinte helyre kell állítani a görög adósság fenntarthatóságát, a hétfői megállapodás ezt nem kezelte kellőképpen. Darvas Zsolt úgy véli, hogy az eurózóna számára az egyik legfontosabb kihívás az, hogy ezekkel a kilépési félelmekkel érdemben foglalkozzon.
Beke Károly
mfor.hu
