A januári 370 milliárd forintos „látszólagos” hitelállomány-növekedés után februárban 204 milliárddal csökkentek a lakosság „terhei”, ebből azonban 158 milliárd a forint erősödésének köszönhető, amely azonban az árfolyam rögzítése miatt a jelzálog alapú hiteleknél már csak elszámolási különbséget jelent. A hitelállományban volt ugyanakkor egy 45,4 milliárdos tranzakciókból eredő csökkenés is, amely a lejáró hitelek mellett az egyes hitelintézeteknél már megtörtént (alacsony volumenű) elszámolásból következő visszaesést is magába foglalja.
Ahogy a januári érték növekedése a forint drasztikus gyengülésének volt betudható – a svájci jegybank árfolyamgát-eltörlése miatt – úgy februárban nem meglepő módon a hazai fizetőeszköz erősödése okozta az állomány jelentős csökkenését.
Január vége és február vége között a frank 4,22, az euró pedig 2,6 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszközhöz képest.
Eközben a forinthitel állomány lényegében változatlan maradt, 3180 milliárd forinton állt.
Folytatódott a lekötött betétek állománycsökkenése
Bár decemberben megtorpant a lakossági lekötött betétek állományának csökkenése, januárban és februárban folytatódott a tendencia és az összeg már jócskán elhagyni látszik a 4000 milliárdos határt. Februárban 3952 milliárdot tartottunk lekötve a pénzügyi intézményeknél.
Volt ami nőtt
A látra szóló és folyószámlabetét állomány ugyanakkor folytatta növekedését és már a 2900 milliárdos szintet is túllépte. Aki rendszeresen olvassa az mfor tudósításait emlékezhetm hogy januárban a háztartások forintbetétállomány növekedése megtorpant, de ez csak egyszeri hatás következménye, ugyanis az év eleji munkanap-áthelyezések miatt az előrehozott kifizetések (pl. fizetések átutalása) hatására december végén jelentősen megnövekedett az állomány, amely az első hónapra tért vissza „szokott medrébe”. Februárban egyébként januárhoz viszonyítva 28 milliárd forinttal 5912-re nőtt a foritnbetét-állomány.
mfor.hu
