Szerdán megjelenő inflációs jelentésében a jegybank is kockázatokra hívja fel a figyelmet a költségvetési hiánnyal kapcsolatban. Az inflációs folyamatok ugyanakkor a korábban vártnál jobban alakulhatnak, 2010. harmadik negyedévére sikerülhet alullőni a 3 százalékos célt.
Kockázatok a büdzsében
"Az elmúlt időszakban rendkívüli erőfeszítésekbe került a hiány növekedését lassítani, ha ezek az intézkedések nem történtek volna meg, akkor a hiány most jelentősen, akár több mint egy százalékkal is magasabb lehetne a célnál" - vélekedik Simor András. A jegybank elnöke szerint az utóbbi hónapok intézkedései többnyire nem rövid távon hatnak, hanem hosszútávon is pozitív hatásuk van, javítják a magyar gazdaság potenciális növekedését.
Ugyanakkor az MNB inflációs jelentése szerint az alappályát figyelembe véve a hiány minimális túllövése a legvalószínűbb idén. "Ez nem jelenti azt, hogy nem teljesíthető a 3,9 százalékos cél, de az alappálya alapján minimális túllövés tűnik valószínűbbnek" - vázolta fel Simor.
Emellett a jegybank vezére elmondta, hogy szakembereik szerint 2010-ben csak akkor teljesíthető a 3,8 százalékos cél, ha a kormány zárolja a költségvetés tartalékainak nagy részét, nem költi el azokat. Azt az MNB-elnök is elismerte, hogy a tartalékok a korábbinál jelentősebbek, azonban azzal számolnak, hogy ezek elköltésre kerülnek, akkor pedig nem lesz teljesíthető a cél.
"Vannak kockázatok a 2010-es büdzsében, mint például az állami vállalatok adósságainak teljes vagy részleges konszolidációja, ami a választási években eddig mindig megtörtént" - vélekedik Simor András. Ugyanakkor hozzátette: ennek nem lenne jelentős inflációs hatása szemben azzal, ha a kormány további költkezéssel növelné a hiányt.
2010-ben teljesülhet az inflációs cél
A részletes inflációs jelentést csak szerdán mutatják be a jegybank szakemberei, de a fő számokat már hétfőn publikálták. Ezek szerint a gazdadság kilátásai nem változtak érdemben: idén továbbra is 6,7 százalékos GDP-visszaesésre lehet számítani, jövőre az eddigi 0,9 százalékos recessziót 0,6 százalékra módosították.
Változtattak viszont az inflációs előrejelzéseken az utóbbi hónapok kedvező adatainak függvényében: idén az eddigi 4,5 százalék helyett 4,2 százalékos pénzromlással számol a jegybank, 2010-ben pedig ez 3,9 százalékra lassulhat. A maginfláció 2010-ben a korábban várt 3,6 százalék helyett 3 százalékos lehet. Simor András a sajtótájékoztatón elmondta: jelenlegi számításaik szerint 2010. harmadik negyedévében csökkenhet először a 3 százalékos cél alá az infláció.
"Hosszú, elnyúló recesszióval szembesül a magyar gazdaság, ennek megfelelően inflációs nyomás gyakorlatilag nincs, csak az évközi áfa- és jövedéki adó emelések miatt. Amint ezek hatása kimegy, számítunk a cél jelentős alullövésére" - mondta el ezzel kapcsolatban Simor.
Fontos a kiszámíthatóság
A hétfői 50 bázispontos kamatcsökkentéssel kapcsolatban a jegybankelnök elmondta: emellett egy 25 és egy 75 bázispontos vágásról szóló javaslat is volt a Monetáris Tanács előtt, végül meggyőző többséggel a fél százalékos vágás mellett szavaztak.
Az okokat illetően Simor András felvázolta: pénzügyi piacokról és a bankrendszer stabilitásáról megnyugtató, jó hírek érkeznek. Elmúltak a likviditási feszültségek, de a hitelezési veszteségek további növekedésére számítanak a bankok esetében. Ugyanakkor az elmúlt egy hónapban a nemzetközi piacok a korábbinál talán nagyobb volatilitásról tettek tanúbizonyságot, ami azt jelzi, hogy a befektetők időnként elbizonytalanodnak. Ez tükröződött a forintárfolyam ingadozásában is.
A Tanács továbbra is az inflációs folyamatok kedvező alakulásához és hazánk kockázati megítéléséhez köti a kamat további csökkentését. Nagy hangsúlyt helyeznek a kiszámíthatóságra, az 50 bázispontos csökkentés beleillik a korábbi folyamatokba, azokba a várakozásokba, melyeket részben ők támasztottak. "Nem akarjuk elkötelezni magunkat, ha úgy gondoljuk, hogy meg kell állni a kamatcsökkentéssel, annak jó oka lesz" - vázolta fel Simor.
A kamat csökkentése mellett a jegybank arról is döntött, hogy a korábbi +/- 50 bázispontról +/- 100 bázospontra szélesíti a kamatfolyosót, ami azt jelenti, hogy az eddiginél alacsonyabb kamatot adnak az egynapos betétekre és magasabbat kérnek az egynapos hitelekre. Ez arra reagálásként születhetett, hogy a jegybankot is többen bírálták az utóbbi hónapokban, hogy túl sok bank "parkoltatja" nála a pénzét ahelyett, hogy a gazdaság szereplőinek hiteleznének.
Beke Károly
