A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a bankokban elhelyezett háztartási forintbetétállomány tavaly eddig még nem látott mértékben csökkent. Pedig az elmúlt években lezajlott egy végtörlesztés is, melynek érdekében nagyon sokan vették ki megtakarításaikat a hiteltörlesztés érdekében.
Ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható, 2013-ban majd 600 (594) milliárd forinttal csökkent a lakosság forintbetéteinek állománya, ilyen mértékű változásra pedig 2009-ig visszamenőleg még egyszer sem volt példa. Ennél ráadásul még rosszabb is lehetett volna a helyzet, hiszen az egész éves csökkenő trendet törte meg a december, amikor is előző hónaphoz képest 89 milliárddal növekedett a hó végi állomány. Az utolsó havi állománynövekedés egyébként minden évben megfigyelhető folyamat.
Az állomány változása mellett a havonta lekötött összegek drasztikus csökkenése is megfigyelhető volt 2013-ban. Míg 2012-ben még 900-1000 milliárd forint körül mozgott a havonta bankokba vitt összeg, tavaly főleg az év második felében egyre kisebb összegeket vonzottak a betétek, kevesebb mint 600 milliárd forintot.
A változás mögött alapvetően két tényező húzódik meg: egyrészt az év második felében, augusztustól a kamatjövedelemekre is kiterjesztették a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Ez pedig arra ösztönözte a lakosságot, hogy olyan megtakarítási formába (például állampapírokba) helyezzék a pénzüket, melyek mentesültek eme kötelezettség alól. Másrészt pedig a 2012 augusztusa óta tartó jegybanki kamatcsökkentési ciklus nyomán folyamatosan erodáló banki betéti kamatok sem jelentettek túlságosan vonzó feltételt a megtakarítók számára, főleg, hogy az állampapírok (például a PMÁK) jóval magasabb hozamot kínáltak és kínálnak még most is.
A jegybanki statisztika szerint míg 2012 végén még átlagosan 4,49 százalékos kamat mellett kötötték le a pénzüket banki betét formájában a háztartások, addig tavaly év végén ez már "csak" 2,49 százalék volt.
A banki termékeket elnézve nagyon sok helyen szinte lefeleződtek a kamatok az átlalunk vizsgált termékek körében. Például a CIB Banknál 2013 év végén 3,85 és 4,14 százalék közötti kamatot lehetett elérni az egyik fix kamatozású termékkel, addig egy évvel korábban még 5,67 és 5,71 százalék között volt ez a sáv. Ennél még szembetűnőbb a változás a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Banknál: a 2012 év végi 5 és 7,5 százalék közötti kamatsáv 1,15 és 3,15 százalék közötti szintre csökkent. A K&H egyik termékénél, mellyel viszonylag magasabb kamat érhető el a többihez képest, 5,75-ről 2,25-re mérséklődött a kamat.
Januárban sem volt megállás
Bár a januári betétállományra vonatkozó adatokat csak februárban ismerhetjük meg, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletének folyamatosan frissülő adatbázisa segítségével a kamatváltozásokat megvizsgálhatjuk. Bár az is igaz, hogy mivel a jegybanki kamatcsökkentési ciklus eddig még folytatódott, meglepő lenne, ha sok esetben banki kamatemelésekkel találkoznánk.
Alapvetően a számokból látható, hogy érdemben nem változott a bankok magatartása a betéti kamatokat illetően, hiszen míg decemberben 3, most 4 nagybank változtatott a feltételeken. Legnagyobb mértékben ezúttal a Gránit Bank mérsékelte a betéti kamatát, hiszen egy hónap alatt 40-45 bázisponttal lett kisebb az elérhető kamat az egyik állandó, nem akciós, fix kamatozású termékén. A Budapest Bank pedig úgy döntött, hogy ismét csak az elérhető kamatsáv maximumát viszi lejjebb, és a decemberi 2,54 százalék után most legfeljebb 2,39 százalékot hozhat a terméke.
Egy pillantást még a végén vetettünk a piacon elérhető legmagasabb hozamokra is, és az látszik, hogy már 5 százalék feletti kamatokkal is alig lehet találkozni, sőt 5,5 százaléknál többet semelyik hitelintézeti betéti termék nem tud kínálni.
mfor.hu
