3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Zsiday Viktor alapkezelő legújabb cikkében a nemzetközi részvénypiacról és a budapesti ingatlanpiacról fejti ki véleményét.

Nagyon jó grafikont láttam ma, érdemes észben tartani:

//jlfmi.tumblr.com/image/112899057330

Azt mutatja, hogy HA az amerikai részvénypiac éves csúcson van ÉS a munkanélküliség eközben 6-éves mélyponton (mint most!), akkor utána mi történik. Nem olyan meglepő az eredmény: a tőzsde ezek után jellemzően nem teljesít jól. Részvényt akkor kell venni (hosszútávra) amikor recesszió van, a munkanélküliség az egekben, és sötét fellegek borítják az eget. Persze nyilván ilyenkor nem merünk, pedig jól látszik az is a grafikonból, hogy amikor többéves csúcson a munkanélküliség a piac pedig esik, akkor van jó beszállási lehetőség, és azután vannak több évre vetítve magas hozamok. Ilyenkor ugyanis jellemzően jön a jegybank, a kormányzat, meg fordul előbb-utóbb a ciklus, és helyreáll a rend, elül a pánik, megugranak a profitok, és felmennek a részvényárak. Amikor viszont már mélyen van a munkanélküliség, akkor jellemzően nem kell sokat várni arra, hogy megszorítson a jegybank, és az nem mindig kellemes. Meg idővel valamiért úgyis mindig jön egy új recesszió. USA-ban már eléggé régen tart a a fellendülés, nyilván nem most van az ideje a részvények vételének. Európában azonban más a helyzet, itt inkább úgy vélem most vagyunk a fordulóponton, kb. ott ahol USA 2011-12-ben járt...

***

Másik érdekesség. Van ebben a cikkben egy olyan - egyébként önmagában meglehetősen haszontalan - statisztika, hogy Budapesten melyik kerületben keresnek lakás a nézelődők:

//www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/lakaseladoknak_all_a_vilag.5.211139.html

Azért mondom, hogy önmagában haszontalan, mert nyilván egy olyan kerületben ahol 5 000 lakás van, eleve kevesebben nézelődnek, mint ahol 50 000 lakás van, és ez teljesen természetes. Azonban ha leosztjuk az érdeklődők számát a  potenciálisan megvehető lakások számával akkor mindjárt érdekesebb a helyzet, mert ez megmutatja, hogy 1 lakásra mekkora kereslet irányul(hat). Megcsináltam ezt, annyit csalva, hogy a kerületek lakosságának számával osztottam (ami nyilván elég hasonló eredményt ad, mintha lakásszámmal osztottam volna). Ez véleményem szerint valóban megmutatja, hogy hova irányul a kereslet, arányosan hol van a legtöbb potenciális vevő (ami emelni fogja a jövőben az árakat).

A magasabb szám nagyobb arányos érdeklődést mutat.

Jól látszik a tendencia, a város belső részeire irányul igazán az érdeklődés, mind a pesti, mind a budai oldalon. Koncentrikus a hazai kereslet, Magyarországon belül fókuszban van Budapest és az agglomeráció, ezen belül az agglomerációba áramlás már megfordult és jönnek vissza Budapestre, és Budapesten belül is a belsőbb részek a népszerűek.

kerület  kereslet
5 0,50
6 0,47
1 0,41
7 0,30
9 0,24
12 0,23
13 0,18
2 0,18
8 0,15
14 0,14
11 0,12
19 0,10
20 0,09
3 0,09
22 0,08
10 0,08
15 0,08
16 0,07
4 0,07
18 0,06
23 0,06
21 0,06
17 0,05

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!