Ez az emberi psziché és gazdaság örök körforgása: először jön a fellendülés, ("boom") ami általában azzal ér véget, hogy "új idők vannak", "új szabályok érvényesek" és nehezen hihetőnek tűnik, hogy mitől szűnne meg az aranykor. Ezután jön a második fázis ("doom"), amelynek során vagy valamilyen külső sokk és/vagy a fellendülés során felhalmozódott feszültségek/kimerített tartalékok miatt bekövetkezik a mindenki számára elképzelhetetlen összeomlás. A harmadik fázis pedig ("gloom"), amikor a hosszú szenvedés után már senki sem hiszi el, hogy lesz még valaha új fellendülés.
Érdekesség, hogy ezt lehet több idősíkon is vizsgálni, vannak évszázados fellendülések, és azon belül rövidebb, majd még rövidebb távú hullámok, de minket - életünk hosszúsága okán - nyilván inkább a páréves ciklusok érdekelnek.
Ebből a szempontból Magyarország véleményem szerint érdekes helyzetben van, a boom korai jeleit mutatja. Erre jellemző, hogy a szereplők még óvatosak, nem feledték az előző évek nehézségeit, jellemző mondata, az hogy "igen fellendülés van, de fenntarthatatlan, és hamarosan véget fog érni". Magyarul: a boom zajlik, de az elmékben még a gloom van. A fellendülést jól mutatja a kiskereskedelmi forgalom, az ingatlanpiac, a benzinkutak forgalma, vagy éppen a munkanélküliség alakulása is:
//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21412.pdf
A közmunkásoktól tisztítva is 5-éves mélyponton van a munkanélküliek száma, emelkedett az iparban, és a piaci szolgáltatásokban alkalmazottak száma is. Bármennyire is versenyellenes, és (ezzel is) hosszútávon káros struktúrákat kialakító a kormányzat, kétségtelen tény, hogy a hazai gazdasági ciklus felfelé ível, és ez a felívelés 2013 elején kezdődött. Az alacsony kamatok, bővülő (és az MNB által várhatóan tovább bővítendő, NHP, NHP+, miniQE, bármi) hitelezés, a csökkenő olajárak, az eurózóna fellendülése mind abba az irányba mutat, hogy Magyarország a következő 1-2 évben nagy valószínűséggel további növekedés elé néz, és ezen a horizonton túl sem látszik még olyan sötét felhő, ami nagy félelmekre adna okot.
Hasonló egyébként a helyzet az eurózónában is. A sorozatos gazdaságpolitikai hibák után nehéz elképzelni, hogy Európa tartósan 2-3%-kal növekedjen, pedig ez azért nem olyan elképzelhetetlen. Az évek óta tartó "gloom" kiölte a reményeket - de pont ez az ami reményre adhat okot.
