//www.portfolio.hu/deviza_kotveny/deviza/nagy_marton_a_gyengebb_for...
Már írtam korábban arról, hogy a forintot gyengíteni nehéz, és ez látszik is az elmúlt hetekben: a kamatvágás, a további kamatvágások belengetése és a verbális intervenció sem hatotta nagyon meg a forintot, nem igazán akar gyengülni, ami nem is csoda, tekintve a hatalmas keresletet (külkereskedelmi többlet+migránsaink hazautalásai). Sokkal érdekesebb az érvelés, az MNB szerint a gyengébb forint segíthet visszaterelni az inflációt a várt, kívánt tartományba. Véleményem szerint ehhez a forint gyengítésére semmi szükség, az infláció meg fog jelenni, a magyar gazdaságban semmiféle deflációs nyomás nincs, semmi sem indokolja a forint gyengítését - na persze azon kívül, hogy az MNB szeretne a gyengébb forint révén kimutatni újabb sokmilliárd virtuális, számviteli nyereséget a devizatartalék átárazódásán.
Magyarországon 2013 eleje óta komoly gazdasági fellendülés van (bár ez idén várhatóan időlegesen megtörik, de 2017-től újraindulhat), és ez teljesen jól látszik a munkaerőpiacon. A versenyszférában annyian dolgoznak, mint a legutolsó ciklikus csúcson, 2007-8-ban, pedig közben kitántorgott Londonba soktízezer emberünk. A munkaerőpiac szűkössége egy éve mindenképpen érzékelhető, és ez észrevehető a bérstatisztikákból is:
//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli018a.html
A versenyszféra nettó bérei januárban 6,8%-kal, a közszféra bérei pedig 11%-kal emelkedtek az előző év azonos adatához képest. A bérinfláció már itt van a nyakunkon, nem is nagyon látszik, hogy mi az ami ezt meg tudná állítani (persze egy globális recessziót kivéve). Ráadásul azt láthatjuk, hogy a korábban éveken át inkább csökkenő tartós fogyasztási cikk árak elkezdtek tavaly tavasz óta emelkedni. Ez azért érdekes és fontos, mert ezek elsősorban importált termékek, amelyek esetében a korábbi években a gyenge kereslet miatt a kereskedők benyelték az importár emelkedését, de úgy tűnik hogy lassan egy éve azt érzékelik, hogy a hazai kereslet nő, és immáron nyugodtan tudnak árat emelni. Januárban 2%-kal, februárban 1,8%-kal magasabb volt ezeknek a termékeknek az ára, mint egy évvel korábban, és ilyen magas értékekre a 2009-es sokkszerű forintleértékelődést kivéve 2000 óta nem volt példa! Azaz, a forint korábbi 260-70-ről 310 környékére gyengítésének hatása éppen most kezd bejönni, beárazódni a rendszerbe, további gyengülés még rásegítene erre a folyamatra, ami egyébként is megy magától.
Ez is azt jelzi, hogy a magyar gazdaság kezd túlfűtötté válni, és egyáltalán nincs semmi oka a deflációtól való félelemnek, sokkal inkább annak, hogy a bérinfláció még nagyobb sebességre kapcsol, és igen gyorsan árinfláció lesz belőle. Ezt eddig a rezsicsökkentés és a nyersanyagárak évtizedek óta nem látott mértékű zuhanása (gondoljunk csak a benzin árára!) elleplezte, de ha ezek a hatások eltűnnek, akkor igen gyorsan ismét számottevő lehet az infláció. Nem az infláció hiányától, hanem a gazdaság túlfűtöttségétől kell aggódni mostmár.
A jegybank ennek ellenére várhatóan folytatja forintgyengítő kampányát és mint korábban írtam könnyen lehet hogy a nulla kamatszint alá is benézünk ennek során...
