- A legutóbbi beszélgetésünkkor januárban azt mondta, hogy Magyarország számára az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha a politikusok nem tesznek semmit. Azóta volt egy választás hazánkban. Az új kormányfőn látja a tenni akarást?
- A választások után az új kormánynak meglesz rá a lehetősége, hogy komoly dolgokba vágjon bele. A koalíciós politizálás során mindig az egyensúlyt kell keresni, a Fidesznek azonban kétharmados többségével lesz lehetősége önállóan dönteni. Ekkora támogatottsággal az új kormány lényegében bármit megváltoztathat, amit szeretne. Szerintem Magyarország számára a Fidesz volt a legjobb választás: vannak céljaik, tudják, honnan hova szeretnének eljutni. A szocialistáknál nem látszott az, hogy mondjuk öt éven belül mit akarnak elérni.
- Egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni a következő kormány terveiről: talán lesz adócsökkentés jövőre, a bürokrácia leépítése pedig akár már az idén megkezdődhet. Ezeket a lépéseket pozitívan értékeli?
- Igaz, hogy egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, de van néhány olyan ötletük, ami egyértelműen pozitív irányba mutat. Ezek az említett lépések például ebbe a kategóriába tartoznak és szembe mennek a mai európai helyzettel, ugyanis a kontinens legtöbb országában éppen adóemelésekre kényszerülnek a kormányok. A bürokrácia csökkentése szintén elkerülhetetlen Magyarországon, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne az állami kiadásokat. Emellett viszont a szociális kiadások csökkentésére is szükség lenne, ugyanis a hasonló országokhoz képest Magyarországon túl sok ember kap szociális ellátást az államtól.
- Mi a véleménye Orbán Viktor hitelességéről? Milyen az új miniszterelnök megítélése a nemzetközi befektetők körében?
- Szerintem egyelőre jó a megítélése, elég csak a nagy nemzetközi hitelminősítők reakcióit megnézni: a Standard & Poor's és a Moody's is kedvező elemzéseket közölt Magyarországról a választások után. Ők is bíznak az új kormányban és abban, hogy végrehajtja a szükséges reformokat. Ha elszalasztják ezt a lehetőséget, akkor jöhetnek negatív reakciók, ellenkező esetben viszont pozitívak lehetnek a befektetők az országgal kapcsolatban, a forint pedig erősödhet az euróval szemben.
- Mire lehet elég négy év a Fidesznek? Melyek a legfontosabb reformok, melyekre sort kéne keríteni?
- Szerintem a legfontosabb, hogy gyors döntések szülessenek. Üljenek le, beszéljék meg, mit akarnak változtatni, és vágjanak bele a reformokba egy éven belül. Ha ez megtörténik, akkor két-három éven belül sokkal pozitívabb lesz a végkifejlet, mint ha mondjuk nyolc évig rágódnának a reformokon. A legfontosabb szerintem a bürokrácia leépítése, az állami vállalatok veszteségeinek csökkentése és a szociális kiadások lefaragása.
- A következő hónapokban merre mehet a magyar deviza az euróval szemben?
- Rövid távon gyengülésre számítok, nyárig akár 285-re is felszökhet az árfolyam, utána azonban az év végére szerintem visszatér majd a jelenlegi 270 körüli szintekhez, mivel addigra várhatóan nyilvánosságra hozza majd terveit az új kormány. Még hosszabb távon pedig, ha megvalósulnak a reformok, akkor további jelentős erősödés jöhet, 2015-re akár 200 forintos eurót is elképzelhetőnek tartok.
- Az utóbbi hónapokban arról lehetett hallani, hogy a Fidesz a választások után tárgyalásokat kezdene a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és az idei hiánycélt felfelé módosítaná. Ezt hogy fogadnák a piacok?
- Szerintem rövid távon elengedhetetlen a hiánycél emelése. Ha strukturális reformokat akar végrehajtani az új kormány, akkor ahhoz a jelenleginél több likviditásra lesz szüksége, ezt pedig azzal érheti el, ha magasabb hiányt engedélyez. Az igazán nagy baj az lenne, ha reformok nélkül nőne a költségvetés hiánya. Ha a kormány le tud tenni egy két-három éves gazdaságpolitikai tervet az asztalra, akkor valóban a Fidesz által említett 6-7 százalék körül lehet az idei hiány, aztán pedig visszatérhetne a jelenlegi 3 százalék körüli szintre.
- Az utóbbi napokban a Fidesz oldaláról többször támadták a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Hogy befolyásolhatná hazánk megítélését, ha az új kormány korlátozná a jegybank függetlenségét?
- Ebben a kérdésben a világ más országaiban sincs teljes egyetértés: az Európai Központi Bank vagy a német jegybank vezére például teljesen független a kormánytól, az Egyesült Államokban viszont a mindenkori elnök nevezi ki a Fed elnökét. Rövid távon a nemzeti bank elnöke elleni támadás bizonytalanságot válthat ki a piacokon, hosszabb távon azonban nincs komoly jelentősége.
- Szintén a legutóbbi beszélgetésünkkor említette, hogy Ön szerint az eurózóna tagországai meg fogják megnteni Görögországot. Az utóbbi napok függvényében továbbra is tartja ezt?
- Igen, továbbra is így vélem. Ugyanakkor a megmentés költségei sokkal magasabbak lesznek, mint amire néhány hónappal ezelőtt számítottak. Az egy dolog, hogy a görögök megkapják a már megszavazott 45 milliárd eurós mentőcsomagot, azonban a következő két-három évben további nagyjából 100 milliárd euróra lesz szükségük, hogy átalakítsák a gazdaságukat. Ez pedig komoly nyomást helyez majd az eurózóna gazdaságára, hiszen a görögök megmentésének költségeit be kell építeni a többi tagállam költségvetésébe. És akkor még ott a kérdés: ha megmentik Görögországot, akkor utána mi lesz Portugáliával vagy Spanyolországgal? Az összes ország kisegítése pedig már valóban komoly problémát jelentene az eurózóna számára.
- Akkor viszont nem túl veszélyes dolog a görögöket kihúzni a bajból? Nem fogja ezzel azt üzenni az eurózóna a többi országnak, hogy szükség esetén ők is eurómilliárdokra számíthatnak?
- Németország már most igyekszik tompítani ezeket a hangokat, megakadályozni, hogy hátradőljenek ezek az országok. A németek az utóbbi időben többször fenyegettek azzal, hogy ha a lemaradó országok nem hagynak fel a jelenlegi felelőtlen költségvetési politikájukkal, akkor ők kilépnek az eurózónából. A probléma azonban az, hogy Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország nem versenyképes. Nincs versenyképes gazdaságuk, munkaerejük.
- Ön szerint Németország valóban kilép majd az euróövezetből?
- Nem hiszem, hogy tényleg kilépnének, azonban fontos, hogy ezekben az országokban tudatosítsák, mi lesz, ha a németek cserbenhagyják őket.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
