Simor András szerint az elmúlt másfél évben ugyan sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyveket, de még sok lesz a tennivaló a következő években. A jegybank első embere szerint a magyar gazdaságnak olyan növekedési pályára kell állnia, mely a korábbinál kisebb fizetésimérleg-hiánnyal és fegyelmezettebb gazdaságpolitikával jár.
Kis híján Latin-Amerika sorsára jutottunk
"A nemzetközi válság közepette tört ki a mi saját válságunk, a kettő szorosan összefonódott. A Lehman Brothers tavaly őszi csődjét követő kockázatkerülés volt a sajátosan magyar válság oka, a korábbi években a tőkebőségnek köszönhetően maradhatott fenn nálunk egy olyan szintű eladósodottság, ami a latin-amerikai és délkelet-ázsiai országok esetében már spekulációhoz vezetett" - vélekedik Simor András.
Szerinte éppen azért, mert Magyarországnak megvolt a saját speciális finanszírozási válsága, nem lehetett ugyanazokat a módszereket alkalmazni a válság ellen, mint máshol. "A fiskális élénkítés számunkra nem volt járható út, mert a piac nem volt hajlandó tovább finanszírozni az eladósodást" - emelte ki az MNB elnöke.
A legfontosabb a bizalom visszaállítása volt, ugyanis csak így kerülhettük el az összeomlást. Ezt sikerült megtenni, azonban az alkalmazkodás mindenki számára fájdalmas volt.
"Jelenleg nemzetgezdasági szinten sokkal kevésbé lehet hitelből növekedni, mint korábban, a piacok ugyanis kevésbé tolerálják a gazdaságpolitika kalandor kilengéseit" - hangsúlyozta a jegybank elnöke. Simor szerint a költségvetési politikát illetően még évekig kényszerpályán fog mozogni a magyar kormány, ugyanis a piac a korábbinál kevésbé fogja tolerálni a hiány túllépését.
Lassú lesz a talpraállás
Simor szerint elhúzódó recesszióra kell számítani hazánkban, egyáltalán nem lesz természetes, hogy a magyar gazdaság visszatér majd a korábbi növekedési pályára. A jegybank elnöke úgy véli: a gazdaság legkorábban 2010 második felében indulhat növekedésnek, a munkaerőpiac talpra állásához azonban még éveknek kell majd eltelni.
Az MNB vezetője úgy véli, hogy az ország eladósodottságához hozzájárult, hogy 2001 óta a külföldi források nem működő tőkeként lettek felhasználva, hanem fogyasztásra mentek el, emellett az emberek túlzott jövedelemvárakozásai súlyosbították a helyzetet. Sokan ugyanis például az euró gyors bevezetésében bízva vették fel a hiteleket, később viszont csalódniuk kellett.
"Az utóbbi fél évben jelentős lépések történtek egy ésszerű, fenntartható költségvetési politika irányába, azonban vannak még nyitott kérdések, például az államadósság, illetve a kockázati étvágy további alakulása" - véli Simor. A jegybank elnöke szerint a nemzetközi piacokon az eddigi eredmények biztatóak, azonban az látszik, hogy ez a javuló hangulat még törékeny, minden rossz hírre hevesen reagálnak a befektetők.
Európában lassan el kell kezdeni kivonni a pénzt
A pénteki eseményen meghívott előadóként felszólalt Lámfalussy Sándor Belgiumban élő professzor, akit sokan csak az "euró atyjaként" emlegetnek. Az 1929-ben Kapuváron született közgazdász a nyolcvanas évek végén a Delors-bizottság tagjaként részt vett az Európai Monetáris Unió kialakításában, majd 1994-97 között az Európai Monetáris Intézet első elnökeként ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért.
Lámfalussy előadásában kiemelte: a jelenlegi válság nem tavaly kezdődött, hanem 2007 augusztusában. A gazdaságokba bepumpált százmilliárd eurók után az Európai Központi Banknak be kell jelentenie, hogy megkezdődik a pénzpiaci ösztönzők kivonása, de ezt ütemterv nélkül tegye - adott tanácsot az EKB-nak az Európai Monetáris Intézet egykori vezetője.
Szerinte három kockázata van a likviditás kivonásának: középtávon az infláció emelkedése, rövidebb időtávon pedig buborékok kialakulása, illetve a veszélyes kockázati étvágy visszatérése. "A bankközi piac normálisan kezd működni, ez gyors kivonulásra ösztönözné a világ jegybankjait, azonban a hitelpiac még messze van a normálistól" - vélekedik a professzor.
Azt Lámfalussy Sándor sem tudta megmondani, mikor kell kivonni a pénzt a rendszerből, véleménye szerint ez akkor lehetséges, amikor a magánszektor kereslete, és ezzel együtt az export nőni kezd, ami egy-két éven belül meg is fog történni.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
