Nem elítélendő, hanem üdvözlendő fejlemény, hogy a nagybankok ismét jelentős haszonnal működnek, és képesek nagy összegű jutalmakat fizetni alkalmazottaiknak, mivel ez azt jelzi, hogy a világgazdaságban megindult a kilábalás - mondta Londonban idézett nyilatkozatában a Goldman Sachs bankcsoport elnök-vezérigazgatója.
Lloyd Blankfein a The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lapnak kijelentette: megérti, hogy az emberek dühösek amiatt, amit a bankárok műveltek. Hozzátette: tudja azt is, hogy ha például ő felvágná csuklóján az ereket, akkor sokan "üdvrivalgásban törnének ki".
A bankok "Isten munkáját" vállalják magukra
Kijelentette ugyanakkor: a bankrendszer nagyon fontos feladatokat lát el, hiszen hozzájárul a vállalatok növekedéséhez, azzal, hogy segít nekik tőkét felhajtani. A növekvő vállalatok vagyont teremtenek, és ez teszi lehetővé, hogy "az embereknek állásuk legyen". Blankfein szerint ezzel a bankok tulajdonképpen "Isten munkáját" vállalják magukra, és társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak.
Ez utóbbi vélekedéssel mindazonáltal még a brit pénzügyi felügyelet (FSA) vezetője sem ért egyet. Lord Adair Turner néhány hete, a Prospect című brit közéleti magazinnak adott interjúban kijelentette: a citybeli bankok tevékenységének jelentős részéből a társadalom egészének semmilyen haszna nem származik.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrég kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen 6,012 milliárd font (több mint 1700 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.
Törvénnyel tartanák kordában a bónuszokat
A bankári prémiumok ügye mindazonáltal komoly feszültségeket szít a recesszió sújtotta Nagy-Britanniában, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter a kormányzó Munkáspárt őszi kongresszusán bejelentette: a kormány törvényjavaslattal készül véget vetni az évről évre "automatikusan" járó banki prémiumok gyakorlatának. A tervezet értelmében bármilyen bankvezetői jutalmat több évre elosztva lehetne csak folyósítani, és lehetővé válna a kifizetések megvonása, ha a prémiumot a hosszú távú teljesítmény nem indokolja.
Bankadót javasol a brit kormányfő
Szintén a bankokat „megregulázni” hivatott javaslatot tett a hétvégén a G20-ak skóciai tanácskozásán a brit kormányfő. Gordon Brown úgy véli, a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával kellene csökkenteni a bankrendszerbeli veszteségek közfinanszírozási kockázatait.
Brown szerint ugyanis a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni.
Az USA-nak nem tetszik az ötlet
A brit miniszterelnök javaslata azonban mindeddig süket fülekre talált. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Sky News hírtelevíziónak adott interjúban például gyakorlatilag nyíltan elvetette a brit javaslatot, mondván: az Egyesült Államok ezt a megoldást nem tudja támogatni.
Geithner már a szombati G20-értekezlet után tartott sajtóértekezletén is csak kitérő választ adott az erre vonatkozó kérdésekre, mondván: olyan rendszer kialakítása szükséges, amely biztosítja, hogy a veszteségeket ne az adófizetőknek kelljen állniuk, és a befektetők se élhessenek abban a hitben, hogy a kormányok mindig kihúzzák őket az általuk okozott bajból. Az amerikai pénzügyminiszter azonban nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy kormánya milyen megoldásban gondolkodik.
Nem pártolta Brown ötletét Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója sem, aki szerint egy ilyen adófajta bevezetése "számos okból nagyon nehéz ... gyakorlatilag lehetetlen". Strauss-Kahn szerint ugyanis a globális pénzügyi tranzakciókat "nagyon nehéz mérni, így (az ilyen adót) nagyon könnyű kikerülni". Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter szintén azt nyilatkozta, hogy Kanada "nem érdeklődik" a brit felvetés iránt.
Az ötlet nem először merül fel a G20-csoporton belül a gazdasági-pénzügyi válság kitörése óta, azonban Gordon Brown szombati kijelentése lényeges módosulásra utal a brit álláspontban, London ugyanis korábban nem pártolta ezt a - főleg Németország és Franciaország által szorgalmazott - megoldást.
MTI/Menedzsment Fórum
