- A napokban ismét felmerült egy szakértői kormány gondolata - az MDF által favorizált Bokros Lajos, illetve a Békesi László vezette Reformszövetség vonatkozásában is. Szüksége van ma Magyarországnak szakértői kormányra?
- Ahhoz, hogy szakértői kormány alakuljon, a parlamenti képviselők felének, vagyis a két nagy párt valamelyikének támogatására lenne szükség. Ma azonban sem az MSZP, sem a Fidesz nem érdekelt egy ilyen új kormányban.
Ami a konkrét kérdést illeti, szerintem Magyarországnak nem szakértői, hanem egy jól működő kormányra van szüksége, aminek nagy legitimitása és világos programja van. Azok közül, akik szakértői kormányról beszélnek, sokan utóbbira gondolnak, de még nem tartunk itt.
- És ez hogyan jönne létre? Valamiféle nagy koalíció lenne, vagy egy új választásra volna szükség?
- A nagykoalícióban sem hiszek, mert az működésképtelen lenne. Továbbá ilyen típusú kormányzás csak akkor jön létre, ha másképp nem lehet parlamenti többséget elérni, azonban ez a veszély a magyar választási rendszerben nem áll fenn. Tehát csak abban lehet bízni, hogy egy cselekvőképes és legitim kormány alakul.
- Vagyis várhatunk a 2010-es választásokig. Ez azt jelenti, hogy addig csak kapálódzunk a víz felett?
- A politika mindig arról szól, hogy vannak alternatívák, vagyis a rossznál mindig van rosszabb. Olyan nincs, hogy valamilyen politikai lépést kikényszerít a gazdasági helyzet, és ezért lehet még rosszabb helyzetbe kerülni. Jelenleg ezért sem lehet megmondani, mikor következik be egy örömteli változás.
- Bokros Lajos felbukkanásának van egy olyan olvasata, hogy a hagyományos "reformdiktatúra" koncepciója éledt fel újra. De valami hasonlót lehetett érezni a Reformszövetség programjának megalkotásakor is.
- Ez a Reformszövetségnél inkább előjött, mert szinte úgy hangzott el a program, hogy nincs más alternatíva. Csak egyetlen megoldás van a válságra, méghozzá a régi jó recept szerinti megszorítás, ami a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan napirenden van. Bokros Lajos esetében azonban más szempontok is szerepet játszottak, hiszen mégiscsak egy politikai párt, nevezetesen az MDF karolta fel. Pontosabban mondva, nem az MDF igazolta le Bokros Lajost, sokkal inkább Bokros Lajos szerződtette le az MDF-et. Ez pedig azt a feltevést erősíti, hogy megerősödött a magyar társadalomban a reformközgazdászok aktivitása. Ez pedig, mint említettem, a "nincs alternatíva, csak egyetlen megoldás lehetséges" mondat szerkesztésben jelenik meg. Ezzel az állásponttal szemben nehéz érvelni, főleg válsághelyzetben.
- Ön szerint lehetséges más út, mint egy kőkemény "reformdiktatúra"?
- Ha például megnézzük, miként reagáltak a válságra az európai államok, akkor azt láthatjuk, hogy nincsen egységes recept. Ahány ország, annyi megoldás. És az is világos, hogy nemcsak a gazdaságpolitikai megoldásokat kell figyelni, hanem a társadalompolitika is ugyanolyan fontos mérlegelési szempont. Visszatérve a szakértői kormány ötletére, nemcsak a gazdasági szűrön keresztül kel látni a dolgokat, hanem tekintettel kell lenni a társadalmi összefüggésre is; ezt így összességében politikának szokták nevezni.
- Ha átböngésszük Bokros Lajos programját, akkor rájövünk arra, hogy a szegényebb rétegek kevésbé járnának rosszabbul, mint a középosztály. Akárhogy is vesszük, ez is egy politikai topik.
- Pontosan, hiszen egy költségvetési tervezés nem törvényeken alapul, hanem konkrét ideológiák húzódnak meg mögötte. Nem mindegy, honnan veszünk el, mit módosítunk és azt milyen mértékben tesszük. Bokros ebben az értelemben a klasszikus baloldali gazdaságpolitika folytatója, még ha most a helyzet miatt egy neoliberális, erősen megszorító, kisebb államot teremtő keretben is jelenik meg. De preferenciáiban - amit maga Bokros is elismer - egy tagadhatatlanul baloldali, a helyzethez képest szociálisan érzékeny álláspontot képvisel.
Bármilyen furcsa, de a Reformszövetség programja klasszikus értelemben jobbra áll Bokros elképzeléseitől. Előbbi kidolgozásában kifejezetten a Fideszhez köthető emberek is résztvettek, akik vélhetően nemcsak odatévedtek. Azért azt nem árt hangsúlyozni, hogy ma már annyira súlyos a helyzet, hogy az sok embert cselekvésre ösztönöz. Sokan vélhetik úgy: a politika sokkal fontosabb annál, minthogy politikusokra bízzák. De ezek a közszereplők kénytelenek lesznek majd azt is felismerni, hogy nem lehet úgy elérni társadalmi változásokat, hogy az ember ne válna maga is politikussá. Vagyis a Reformszövetség is politikaformáló tényezővé vált az elmúlt hónapokban.
- Vajon mit fog csinálni a magyar politikai elit, ha a válság súlyosbodik?
- Semmit. Egymásra mutogat és hárít. Idáig se csinált semmi mást.
- És ezt mennyire díjaznák a pénzpiacok vagy a Nemzetközi Valutaalap?
- Valahogy pedig ide jutottunk. Az is csak most tűnt fel, hogy a régió sereghatójává váltunk. Ezért mondtam, hogy a rossznál is van rosszabb. Ne gondoljuk, hogy a dolgok maguktól vagy külső nyomásra megoldódnak.
Varga M István
Menedzsment Fórum
