A benzin ára ugyan a magyar kutaknál pénteken emelkedett, ám a gázolaj még pár forinttal olcsóbb is lett, mint egy héttel korábban. Pedig az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint a nemzetközi trendek előzetesen komolyabb áremelkedést vetítettek előre, hiszen az olaj ára a korábbi 84 dollár körüli szintről bőven 90 fölé ugrott. Ezzel párhuzamosan a finomított termékek tőzsdei jegyzése is fölfelé indult.
A hazai nagykereskedelemi árakra döntő hatást gyakorló Mol ugyanakkor ezt az áremelkedést nem érvényesítette. Ez némileg meglepő volt, az egy-két dolláros mozgásnál előfordul ugyan, hogy az olajvállalatok kivárnak, ám a fent jelzett mértékű megugrások esetén az ármozgást beépítik az áraikba. Hogy ez miért nem történt meg, annak a legfontosabb oka talán az lehet, hogy a Mol vezetése kifejezetten jó viszonyt ápol a kormányzattal, amelynek az egyik nagy problémája a régiós mértéket is durván meghaladó infláció kezelése.
Ebben az utóbbi időben a bázishatás révén hiába tűnik sikeresnek a magyar gazdaságpolitika, az emelkedő olajár és az ezzel párhuzamosan dráguló üzemanyagárak a Magyar Nemzeti Bank által is kiemelt kockázatot jelentenek. A Mol a visszafogottabb áremeléseket talán azért alkalmazta, mert számára ez kisebb veszteséggel jár, mint az ársapka esetleges ismételt bevezetése. Így tehát a magyar autósok az olajár emelkedését ezúttal megúszták.
Az európai piacokon kisebb mozgásokat láthattunk, de az euróban számolt árak tekintetében a tagországok sorrendjében nem volt érdemi változás. A dízel áránál Magyarország továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el.
A régiós összehasonlításban ugyanakkor minimálisan javult a helyzetünk. A nyár végén még volt rá precedens, hogy a gázolaj a magyar kutaknál volt a legdrágább, a legutóbbi (október 23-i) adatok alapján viszont Szlovákia és Ausztria is előttünk áll a rangsorban.
A benzin ára a héten ugyan néhány forinttal növekedett, ám az euróban számított áraknál nem volt érdemi elmozdulás. Továbbra is a rangsor alsó harmadában vannak a Magyarországon alkalmazott árak.
A régiós összehasonlításban három országban láthatunk látványosan olcsóbb benzinárakat, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, a többi helyen csak kisebb differencia tapasztalható. A magyarországi árak ugyanakkor ezeknél magasabban vannak, bár az osztrák szinttől legalább elmarad.
Továbbra is nagyobb az esély az emelkedésre
Az olaj ára ugyan a napokban csökkent, ám pénteken ismét erősödést láthattunk a tőzsdéken. Az árakat a közel-keleti bizonytalanság mozgatja, a szakértők egy része attól tart, hogy az izraeli-palesztin konfliktus kiszélesedik. Erre utaló jelnek vélik egyes elemzők, hogy az Egyesült Államok Szíriában rakétatámadásokat hajtott végre olyan létesítmények ellen, amelyeket az iráni Iszlám Forradalmi Gárda és az általa támogatott csoportok használnak.
A Pentagon azt közölte, hogy ez válasz volt azokra az amerikai csapatok elleni közelmúltbeli csapásokra, amelyek iraki és szíriai területeken érte a katonáikat. Az ilyen támadások az izraeli-Hamász konfliktus október 7-i kezdete óta megszaporodtak, ráadásul az iráni vezetők folyamatosan fenyegetik az amerikai felet az Izrael melletti kiállásuk miatt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az oroszok, akik a szankciók ellenére továbbra is a globális olajpiac egyik nagy szereplőjének számítanak, nyíltan támogatják a Hamászt.
Friss elemzésében a Goldman Sachs szakértői azt jelezték előre, hogy a 2024. első negyedévi Brent nyersolaj hordónkénti ára 95 dollár körül mozoghat, de hozzátették, hogy az alacsonyabb iráni export esetén az árak elérhetik a 100 dolláros szintet. Ennek valószínűsége gyakorlatilag napról napra növekszik, miután Teherán folyamatosan folyamatosan konfrontálódik mind az Egyesült Államokkal, mind Izraellel.
A Goldman Sachs elemzőinek van egy kisebb valószínűséggel bekövetkező forgatókönyve is, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, ahol a globális olajtranzit közel 20 százaléka halad keresztül. Ebben az esetben ugyanis nagy valószínűséggel 120 dollár fölötti árakat is láthatnánk. Kínálati oldalról emellett a Szaúd-Arábia és Oroszország által az év végéig érvényben lévő önkéntes kínálatcsökkentés számít meghatározónak, illetve az, hogy ezt a jövő év elején a felek meghosszabbítják-e.
Keresleti szempontból ugyan a kínai gazdaság gyengélkedése megnyugtatónak számít, és ez féken tartja az olajárakat is. Ám a héten olyan hírek érkeztek, hogy Peking szeretné felpörgetni a gazdaságot, és a költségvetési hiány növelésének terhére komolyabb ösztönzőprogramot indíthatnak.
A jelek összességében tehát a további áremelkedés irányába mutatnak. Ugyanakkor a mostani árszintek a nagy termelő országok számára kecsegtetőnek számítanak, így az sem elképzelhetetlen, hogy egyes szereplők szeretnék ezt kihasználni és növelnék a kitermelésüket. A közel-keleti régióban azonban most elsősorban arról szólnak a hírek, hogy az arab országok Izraellel állnak szemben.
Közben azonban több más konfliktus is feszíti a régiót, így például az iráni-szaúdi versengés. Ez pedig többek között a védelmi kiadások növelését eredményezik, aminek finanszírozásához jól jön a több olajbevétel.
Nem lenne meglepő, ha a magyar kutaknál újabb, nagyjából 10 forint körüli áremelkedést láthatnánk a jövő héten, a mostani árfolyamok alapján – akár az olajat, a finomított termékeket vagy a devizák értékeltségét nézzük – jelentősebb áremelkedés nem lenne indokolt.
