Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelezte, hogy támogatna újabb uniós szankciókat Oroszországgal szemben, beleértve az energiaembargót is, a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzés miatt.
"Ami Bucsában történt az újabb szankciókat és nagyon egyértelmű intézkedéseket követel" - mondta a francia elnök a France Inter francia közrádióban. "Össze fogjuk hangolni a fellépést európai partnereinkkel, elsősorban Németországgal"
- tette hozzá Emmanuel Macron, egyéni szankciókat, valamint az orosz "szént és kőolajat" érintő intézkedéseket említve.
"Azzal, ami most történik, mégpedig Mariupolban, muszáj jelzést küldeni, hogy mi a közös méltóságunkat és az értékeinket védjük" - hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron megerősítette azt, amit vasárnapi Twitter-üzenetében írt, miszerint "nagyon megdöbbentették az elfogadhatatlan képek", amelyek Bucsából érkeztek, s amelyeket "a leghatározottabban el kell ítélni".
"A háborús bűncselekményeknek nagyon egyértelmű jelei vannak, és többé-többé kevésbé egyértelmű, hogy az orosz hadsereg járt ebben a kisvárosban, ahol civileket mészároltak le" - mondta Emmanuel Macron. "A nemzetközi igazságszolgáltatásnak kell lépnie. Felelniük kell azoknak, akik ezeket a bűntetteket elkövették, mert nem lehetséges béke igazságszolgáltatás nélkül"
- hívta fel a figyelmet.
Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak.
Japán reakció
A nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a Kijev környéki tömegmészárlást Hajasi Josimasza japán külügyminiszter is, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közös hétfői varsói sajtóértekezletén újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben.
Hajasi a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián közölte: megosztotta Rauval mély megrendültségét annak kapcsán, hogy Kijev környékén "rendkívül kegyetlen, a civil lakosság ellen irányuló erőszakos cselekmények" történtek.
"Ártatlan civilek meggyilkolása a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül"
- állapította meg a japán külügyminiszter, hozzátéve: az ilyen tettet megengedhetetlennek tartja, és szigorúan elítéli.
Hajasi álláspontja szerint a nemzetközi jog megsértését, valamint "a fennálló állapot megváltoztatására tett egyoldalú, erőszakos kísérletet" jelent maga az ukrajnai orosz invázió is. Ezért fontosnak tartja a nemzetközi közösség "határozott és egységes" kiállását.
"Japán nem tehet úgy, mintha az egész helyzet nem érintené"
- szögezte le Hajasi, hozzátéve: országa együtt akar működni Lengyelországgal a "szabad és nyitott világ" védelmében, a közös cselekvés egyik eleme pedig az Oroszországgal szembeni "komoly szankciók" lesznek.
Zbigniew Rau a sajtóértekezleten kiemelte: Lengyelország és Japán erőfeszítései arra irányulnak, hogy véget vessenek az ukrajnai háborúnak, és felelősségre vonják Oroszországot, amiért ezt elindította.
Rau méltatta azt a humanitárius támogatást is, amelyet Japán Ukrajnának, valamint az ukrán menekülteket befogadó Lengyelországnak nyújt.
Az oroszok is nyomoznak - de nem úgy
Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.
Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze
"az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat".
A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésétre vonatkozó,
"szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján".
Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium "az orosz hadsereg lejáratásának szándékával" Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium ezek anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.
Dmitrij Poljanszkij az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében , amelyet "ukrán radikálisok kirívó provokációjának" minősített.
Moszkva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Anatolij Fedoruk bucsai polgármester március 31-én videóüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katonaság, és nem tett említést "az utcán összekötött kézzel lelőtt helyiekről". Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők március 30-án vonultak ki a településeről.
(MTI)
