Világszerte nagy probléma a folyók antibiotikum-szennyezettsége: a baktériumok ezekben a vizekben válnak immunissá az életmentő gyógyszerekre. Az ENSZ múlt hónapban globális egészségügyi vészhelyzetté nyilvánította a problémát, jelezve, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok 10 millió ember halálát okozhatják 2050-ig, és ezzel a klímaváltozáshoz hasonlíthatóan nagy veszélyt jelentenek az emberiségre.
Egy friss kutatás most megmutatta, pontosan mekkora is a baj: a Temzétől a Tigrisig a világ legismertebb folyóiban veszélyesen magas az antibiotikum-szennyezettség szintje, az európai folyók közül pedig ráadásul épp a Duna van ebből a szempontból a legrosszabb állapotban. A felmérés során, melynek eredményeit egy Helsinki-ben rendezett konferencián mutattak be hétfőn, 72 ország folyóit vizsgálták meg 711 mintavételi ponton. A minták 65 százalékából kimutatták az antibiotikumokat, a mintavételi pontok közül 111-en pedig olyan magas volt az anyag koncentrációja, hogy meghaladta a biztonságos szintet. A legrosszabb esetekben a szennyezettségi szint több mint 300-szorosan ütötte túl a limitet.
Európán belül a Duna volt a legszennyezettebb. A folyóból Ausztriában vételeztek mintákat, és a vízből hét antibiotikumot mutattak ki, köztük a tüdőgyulladás és hörghurut kezelésére használt klaritromicint, mely koncentrációja majdnem négyszeresen haladta meg a még biztonságosnak ítélt szinet.
Megbukott a kontinens egyik legtisztább folyójának tartott Temze is, mellékfolyóival együtt, összesen ötféle antibiotikummal. Itt a bőr- és húgyúti fertőzések kezelésére használt ciprofloxacin okozta a legnagyobb gondot, szintje a biztonságos limit több mint háromszorosát is elérte.
A kevésbé fejlett országokban jellemzően nagyobb volt a folyók szennyezettségi szintje, a legrosszabbul Afrika és Ázsia folyói teljesítettek a teszten. A legextrémebb értéket Bangladesben mérték, itt a hüvelyfertőzésekre gyógyírt jelentő metronidazol szintje a biztonságot jelentő határértéket 300-szorosan múlta felül. A szer nyomait egy szennyvíztisztító telep közelében is felfedezték, ami újra rámutat arra, milyen problémákat okozhat, hogy a szegényebb országokban gyakran nincsenek meg a feltételek az elégséges szennyvíz-kezelésre.
A szerek ezen túl emberi és állati ürülékkel, valamint gyógyszergyárak szivárgásaival kerülnek a folyóvizekbe. Még az afrikai és ázsiai szintekhez képest kevésbé szennyezett európai folyók is veszélyesek, mert az alacsony antibiotikum-koncentráció is alkalmas rezisztenssé tenni a baktériumokat, és megnövelni annak a valószínűségét, hogy az ellenálló gének emberi kórokozókba kerülnek.
A kutatócsoport következő lépésként azt tervezi, hogy felméri, milyen környezeti hatásokkal jár a folyók antibiotikum-szennyezettsége, köztük a halakra, gerinctelenekre és algákra gyakorolt hatásával. Nagyon súlyos eredményekre számítanak - mint a felmérés társvezetője, a University of York kutatója, Alistair Boxall rámutatott: a szennyezettség Kenya egyes folyóiban olyan nagy, hogy azt egyszerűen egyetlen hal sem élhetné túl.
(Guardian)
