A Központi Staisztikai Hivatal friss adatai szerint januárban az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 5 százalékkal bővült.
A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlaghoz hasonló mértékben emelkedett. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz viszonyítva 0,6 százalékkal nőtt.
Mit okozott a sztrájk?
Az ipar minden várakozás ellenére meglepően erősen kezdte az idei évet - írja kommentárjában az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING szenior elemzője.
Az elemző szerint a munkanaphatástól megtisztított 5 százalékos év/év növekedés egyáltalán nem árulkodik arról, hogy január végén teljesen leállt a magyar ipar egyik kulcsszereplőjének termelése.
"Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a bázis segítette volna a növekedést, ugyanis a havi alapon mért 0,6 százalékos bővülés bár acélosnak nem mondható, de messze nem is a leggyengébb teljesítmény az elmúlt éveket figyelve" - írja.
Virocvácz szerint továbbra is úgy tűnik, hogy a közepes súlyú ágazatokban már a tavalyi évben is megfigyelt felfutás folytatódni tudott, így képes volt ellensúlyozni az autóipar gyengébb teljesítményét, ezért látunk csupán egy mérsékelt lassulást a decemberi növekedési adathoz képest. Ezt támasztja alá a KSH szűkszavú kommentárja is, hiszen a három legnagyobb súlyú alágban is lassult vagy stagnált a termelés növekedési üteme, így más ágazatoknak kellett jól teljesíteniük, hogy ellensúlyozzák mindezt. Bár részletes adatokat csak később látunk, úgy véljük, hogy elsősorban a gumiipar, a gépgyártás és a tavalyi januárnál jelentősen hidegebb idő miatt az energiaipar kibocsátása lendíthette meg az ipari kibocsátást.
A januári jó évkezdet alátámasztja az ING azon várakozását, hogy az idei évben az új kapacitások fokozatos belépésével az ipar képes lehet ismét 4-5 százalékos növekedést felmutatni, habár kétségtelen, hogy a kockázatok inkább lefelé mutatnak. Ennek oka a továbbra is erős munkaerőhiány, valamint az egyes iparvállalatoknál elhúzódó bértárgyalások. Továbbá még mindig nem lehet teljesen kizárni, hogy az Egyesült Államok felemeli az importált autóipari termékek vámját, ami Magyarországot mind közvetlenül, mind a német iparon keresztül közvetetten is érintené - írja az elemző.
Európa lassul
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, hogy bár a januári adat meghaladja múlt év egészére vonatkozó 3,8 százalékos növekedési tempót, elmarad az elmúlt két évben mért januári növekedésétől, hiszen 2017-ben és 2018-ban is 7 százalék feletti ütemet diktált az ágazat. Az alszektorok közül az elektronikai termékek gyártása lassult, de még mindig felfelé húzta a teljesítményt. Emellett az élelmiszeripari termékek is segítették a növekedést. A különböző alágazatok pontos eredményei azonban csak a jövő héten megjelenő részletes statisztikából derülnek majd ki.
„Az előző két év januárjától elmaradó mostani 4,4 százalékos ütem óvatosságra ad okot, mert az európai konjunktúra lassulására utal” - mondta Németh Dávid. A szakember szerint az első félévben gyengébben, teljesíthet a magyar ipar, a második félévben jöhet némi élénkülés. Összességében a mostani kilátások alapján 2019-ben 3-4 százalékos növekedéssel lehet számolni.
Ellenálló a magyar ipar
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője is azt közölte: az adat azért számít meglepőnek, mert a januári nagyobb Audi sztrájk okozta termelésleállás nem igazán látszik rajta. Úgy tűnik tehát, hogy az egyéb ipari szektorok teljesítménye ellensúlyozni tudta a sztrájk okozta kiesések negatív hatásait. Mindezeket világosabban láthatjuk majd a részletes bontás közzététele után, ami március 13-án esedékes.
Nyeste szerint továbbra is nehéz az ipar rövid távú kilátásainak megítélése. Az eddigi számok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy dacára annak, hogy főbb exportpiacainkon romlott az üzleti bizalom és a növekedési kilátások, a hazai ipar teljesítménye mindeddig kifejezetten ellenállónak bizonyult. A romló exportkilátásokat ellensúlyozhatta a stabil belföldi kereslet, illetve valószínűsíthetően emelkedett a készletezési tevékenység is. Összességében alapvetően konszolidált teljesítményt várnak az elkövetkező hónapokra, és az ipari termelés volumene az év egészében várakozásunk szerint 4,1 százalékkal bővülhet éves szinten.
