Az elmúlt időszakban az olajpiacot egyértelműen az iráni háború, illetve az annak folyományaként lezárt Hormuzi-szorossal kapcsolatos hírek mozgatták. Az olaj árának jelentős megugrása pedig világszerte az üzemanyagárak emelkedésével járt. Nem véletlenül mozgatták egy ideje az árakat az ezzel kapcsolatos hírek, és erre Donald Trump több tucatnyi alkalommal rá is játszott, igaz, egy idő után már csak minimális sikerrel.
A héten az amerikai-iráni háborút lezáró tárgyalások látványosan előrehaladtak: a sajtóban kiszivárgott keretmegállapodás szerint a katonai műveleteknek véget kell érniük, a Hormuzi-szoros újranyílik, Irán vállalja, hogy nem fejleszt atomfegyvert, az Egyesült Államok pedig a szankciók enyhítését ígérték. Az eredetileg 14 pont helyett az amerikai elnök a hírek szerint egy rövidebb megállapodást írt alá, ami állítólag már nem garantál az iráni újjáépítéshez anyagi támogatást. A beszámolók alapján ez még nem klasszikus békeszerződés, inkább egy politikai keret: további, akár 60 napos egyeztetés kell a végleges megállapodáshoz, és több kulcspont ütemezése, ellenőrzése, illetve a szankciók feloldásának menete még nincs véglegesen rögzítve.
Valójában ez a konstrukció önmagában nem garantál tartós békét. A Reutersre hivatkozó piaci elemzések szerint a hajózási és biztonsági kockázatok miatt a cégek még a megállapodás hírére sem rohannak vissza a szorosba, mert a tényleges bizalom helyreállítása hetekig tarthat, és a biztosítási, aknamentesítési, valamint katonai garanciák kérdése még nyitott. Az is erre utal, hogy a szakértők szerint a teljes forgalom helyreállása csak fokozatosan történhet, és az, hogy a megállapodás politikailag életben marad-e, legalább olyan fontos, mint maga az aláírás. Ezért a mostani egyezség inkább egy törékeny fegyvernyugvás és keretrendszer, mintsem végleges béke.
Ennek ellenére az olajár a tárgyalási fordulat hírére jelentősen esett: hétfőn körülbelül 5 százalékos csökkenést okozott a piacokon a megállapodás közelsége. A visszaesés logikus, mert a Hormuzi-szoros újranyitása elvileg enyhíti a kínálati sokk kockázatát, és a háborús prémium egy része kimegy az árakból. Ugyanakkor a piac még nem tekinti lezártnak a helyzetet, ezért az árak reakciója inkább a kockázati felár leépülése volt, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a válság végleg megoldódott.
Ezek miatt Európa-szerte lefele vették az irányt az üzemanyagárak, és a napokban a piaci árak Magyarországon nagyon sok kúton a hatósági ár alá estek. Ezt a kormány gyorsan le is reagálta, és Magyar Péter csütörtökön bejelentette a hatósági árak kivezetését.
Ha megnézzük az európai árakat, akkor azt látjuk, hogy az egy hónapja még az egyik legalacsonyabbnak számító magyar árak a középmezőnybe kerültek. Az uniós árakat összehasonlító Weekly Oil Bulletin adatai szerint ugyanis ezen a héten 12 olyan ország volt, ahol az átlagár a magyarországinál alacsonyabb volt, egy héttel korábban még 9, míg két hete csak hat ilyen országot találhattunk.
Mindez azzal járt, hogy a régióban ismét a magyar árak számítanak az egyik legmagasabbaknak, hiszen a már idézett forrás szerint csak Ausztriában kell többet fizetni, mint nálunk.
A dízel esetén hasonló a helyzet, hiszen a magyar árak néhány hete még a legolcsóbbak között voltak, láttunk például olyan hetet, amikor e tekintetben csupán egy drágább ország volt. Azóta viszont a rangsorban folyamatosan romlik a helyzetünk. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint az egy héttel korábbi 10 ország helyett immár 13 olyan országot találunk, ahol a magyarországinál olcsóbban lehet tankolni.
Mindez a régiós körképet is meghatározza, hiszen itt is az a helyzet, hogy csak az osztrák kutak átlagárai magasabbak a magyarországiaknál.
Az olajpiacon még komoly kérdőjelek vannak
A béketárgyalással kapcsolatos hírek ellenére a fizikai szállítások terén nem volt áttörés. Ahogy arról a múlt héten írtunk, „fű alatt” már megindultak a transzportok, ám azóta csak minimális növekedés következhetett be. Más kérdés, hogy az amerikai elnök a héten bemondott egy meglepő adatot, ám ezt később a szakértők megkérdőjelezték.
Leszögezhetjük tehát, hogy nem a szállítások megindulása magyarázza az áresést: a Reuters és a Kpler adatai szerint a forgalom továbbra is korlátozott volt, és a hajózási cégek többsége kivárt. A CNBC szerint ugyan néhány iráni tanker átjutott, összesen közel 5 millió hordó nyersolajjal, ám ez még nem jelentett tömeges, visszatérő áramlást. A Reutersre hivatkozó összegzés szerint június 15-én körülbelül 155 tanker volt még a térségben, ami viszonylag sok, és egyértelműen azt jelzi, hogy a forgalom csak részben normalizálódott.
A piaci megkönnyebbülést a szakértők szerint a deeszkaláció reménye okozta. A megállapodás tartalmában vannak erős, béketeremtő elemek, de a végrehajtás, az ellenőrzés és a biztonsági garanciák hiánya miatt a tartóssága még nagyon bizonytalan. Az olajpiac ezért előre árazi a javulást, miközben a szállítási adatok alapján a helyzet még korántsem állt teljesen helyre.
Végleg megszűnik az árszabályozás vagy csak átmenetileg?
A pénteki információk szerint a kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a védett üzemanyagárak kivezetését. A jogszabály indoklásában az szerepel, hogy a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulása miatt már nincs szükség a benzinárstopra. Azt is leszögezi a beadvány, hogy az üzemanyagpiac változékonyságára tekintettel a későbbiekben a hatósági üzemanyagárak esetleges meghatározásához szükséges egy rugalmasabb rendszer kidolgozása, amely miniszteri rendeleti szinten valósítható meg. Az is szerepel benne, hogy az illetékes miniszter – a gazdasági és energetikai tárcát vezető Kapitány István – később, ha a piac változik, rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát.
Az elmúlt hónapokban az Mfor Üzemanyagár-figyelő számos alkalommal foglalkozott az árszabályozással, amelyet ugyan mi károsnak gondolunk, ugyanakkor a korábbi árkülönbség miatt megmagyaráztuk, hogy miért nem nyúltak hozzá azonnal. Tekintettel a közgazdasági érvekre, le kell szögezni, hogy az elmúlt hónapok megoldása sok sebből vérzett. Egy esetleges jelentős áremelkedés esetén is át kellene gondolni, hogy milyen módon nyújtsanak segítséget a magyar embereknek. Az ilyen intézkedésnél nagyon fontos lenne, hogy a gazdasági, szociális és környezeti szempontból is értékelhető megoldás szülessen. A korábbi megoldás viszont ezeket egyáltalán nem vette figyelembe.
Összefoglalva, a jövő héten a nemzetközi trendek alapján tovább csökkenő üzemanyagárakat prognosztizál az Mfor Üzemanyagár-figyelő. Ugyanakkor a geopolitikai bizonytalanságok miatt korlátozott, hogy mennyit eshetnek az alapanyagárak. Arról nem beszélve, hogy számos országnak kell a következő hónapokban visszatöltenie az elhasznált stratégiai tartalékokat, ami megint csak pluszkeresletet generál az olaj és az üzemanyagok piacán is.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
