<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Október közeledtével hamarosan véget ér a szüret ideje. Évről évre kétségtelenül ez a legfontosabb egyúttal a legtöbb munkával járó időszak a borászatok számára. Magyarországon történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, az elmúlt évtizedekben azonban jelentős változások mentek végbe ezen a területen. Milyen képet fest napjainkban a magyar borpiac? Milyen változásokat hozott a koronavírus-világjárvány, és milyen hatása lehet a közelgő gazdasági lassulásnak? Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a szőlőtermesztést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ cikkükben az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői. Az egyik legfontosabb megállapításuk pedig az, hogy a jó bornak is kell cégér.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a művelés alá vont szőlőterületek nagysága az 1960-as évek derekán volt a legmagasabb Magyarországon. Akkoriban csaknem 250 ezer hektáron műveltek szőlőt, napjainkra ez hozzávetőleg 60 ezer hektárra csökkent. A terület- és kibocsátáscsökkenés azonban nem feltétlenül a minőség rovására következett be: a rendszerváltozás előtt ugyanis egy „folyton szomjas”, a minőségre viszont nem mindenáron igényes piac, a Szovjetunió volt a magyar borok egyik legfőbb felvevője. 1990 után azonban kedvező, kifejezetten pozitív hatásokkal is járó folyamatok indultak el a magyar bor termékpályán.

Magyarországon a szőlőtermesztés ókorig visszanyúló hagyományaiból fakadóan is sokféle szőlőt termesztenek, 31 olyan fajta van, amelyet 500 hektár feletti területen. Szőlőtermő területeink a domborzati és a talajadottságok függvényében két csoportra oszthatók – területi megoszlásuk hozzávetőleg 50-50 százalék –, a síkvidéki homok és a kötött talajú dombvidéki ültetvényekre. Utóbbiak hazánk történelmi borvidékei.

A bortörvény 22 magyarországi borvidéket sorol fel, ez a szám egyúttal azt is jelenti, hogy borvidékeink elaprózódottak. A teljes magyar bortermő terület pedig nagyjából Franciaország egyik legismertebb borvidéke, a bordeaux-i borvidék területével egyezik meg. Ennek ellenére Európa tíz legnagyobb bortermelő nemzete közé tartozunk, és világszinten is jegyeznek magyar borokat.

Az elmúlt évtizedekben nemcsak a szőlőtermesztés alá vont területek nagyságában ment végbe jelentős változás, hanem a termesztett fajták tekintetében is. Borvidéknyi területek tűntek el korábban kiemelt fajtákból, előtérbe kerültek rezisztens fajták. A legnagyobb arányban a fehérszőlőfajták nyertek teret. Igaz, az utóbbiak közül a Bianca és az Aletta szőlők nem adnak magas minőségű bort: a belőlük készülő bort folyóborként értékesítik. Magyarországon is megfigyelhető azonban a korunkra legjellemzőbb, illatos, könnyű fajták népszerűbbé válása: Irsai Olivért és cserszegi fűszerest ma már 2500 hektárral nagyobb területen termelnek, mint közvetlenül az ezredforduló után.

Magyarország a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, ezért késői érésű és nagy hőigényű fajtákat nem lehet biztonsággal termeszteni. Az éghajlatváltozás azonban hatással lehet erre, mint ahogy a borszőlőtermesztés egészére is. Mi sem tükrözi ezt jobban, mint hogy manapság már Lengyelországban, sőt, a Brit-sziget déli vidékein is sikerrel termeszthető szőlő, nem is szólva a Skandináviában telepített tőkékről.

A magyar szőlőtermesztés termelési értéke évi 20-25 milliárd forint közé tehető, ezen felül a szőlőbor termelése nagyságrendileg 120-130 milliárd forintos piac. A szőlőtermesztés a növénytermesztésen belül elenyésző nagyságrendet képvisel, 1 százalék alatti a részesedése. Ennél hangsúlyosabb a bortermelés italgyártáson belüli szerepe: minden ötödik forintnyi kibocsátás a borászatoknak köszönhető a magyar italgyártásban.

A bor kifejezetten magas hozzáadott értékű termék, ezt pedig nem szabad veszni hagyni. Jelenleg azonban nem élünk megfelelően azzal a lehetőséggel, hogy kiváló éghajlati adottságok mellett, alapvetően határon belül rendelkezésre álló termelőeszközökkel lehetne magas hozzáadott értéket teremteni.

A magyar szőlő-bor termékpálya egyes kutatások szerint oligopolisztikus képet mutat. Az erős koncentrációval bíró feldolgozók nagyon erősen kompetitív piacon versenyeznek a folyóborokkal, ahol erős az árverseny is. Ebből adódóan igyekeznek alacsonyabb árakat érvényesíteni a termelői szinten. Nemzetközi összehasonlításban többek között ezért is alacsonyabbak a szőlőárak Magyarországon.

A magyar borágazat egyik kiemelt stratégiai célja – a szakmaközi szervezet által 2016-ban közzétett stratégia szerint is –, hogy versenyképesebb legyen az exportpiacokon. Ehhez azonban arra van szükség, hogy magasabb legyen a magyar borok kiviteli ára. E tekintetben is elengedhetetlen az ágazati szintű marketing. Az illetékes szervezetek folyamatosan törekednek ennek megvalósítására, és vannak is eredmények. 

Több piacon élénken jelen van a magyar bor, Szlovákiába, Németországba és Romániába jellemzően lédig bort, mustot szállítunk, míg a kínai fogyasztók előszeretettel vásárolnak természetes édes tokaji borokat. A Kínába irányuló export átlagára folyamatosan növekvő tendenciát mutat, noha az elmúlt 4-5 évben fogyasztáscsökkenés következett be, ami a magyar kivitelben is megmutatkozik. 2015 és 2021 között az átlagár növekedése mellett felére csökkent a Kínába irányuló kiviteli mennyiség. 2022-re jobbak a kilátások, a kedvezőtlen makrogazdasági környezet azonban negatív hatással lehet erre.

A szőlő-bor termékpálya kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni a marketing fontosságát. A magyar borpiacra, elsősorban a szőlőtermesztésre is igaz, hogy jelentős számú kis- és közepes vállalkozás versenyez egymással, és egyikük sem rendelkezik jelentős piacrésszel, tehát nem tudják önállóan befolyásolni az ágazat egészének működését. A bor esetében is jelentős a megkülönböztetés iránti igény, ezért is címkézik egyedileg a palackokat. A bor bizalmi termék, a fogyasztó szeretné tudni, kitől és honnan érkezik. A bor a színe, az illata és nem utolsósorban a csomagolása révén kommunikál a vevőkkel. Ezeket a benyomásokra pedig legtöbbször személyes élmények alkalmával tehetünk szert: ezért is nőtt meg jelentősen a borfesztiválok száma, és ezért is települnek ki a pincészetek zenei és egyéb fesztiválokra. 

A koronavírus-világjárvány e találkozások lehetőségét vette el. Az ágazat emellett a vendéglátás és a turizmus oldaláról is keresletcsökkenést szenvedett el, hiszen az éttermek, a szállodák és a kávéházak jelentős felvevőpiacai a boroknak – a közelgő gazdasági lassulás például emiatt sem fest pozitív jövőképet számukra. Mindez pedig alkalmazkodási kényszert szült. A magyar borászatok zöme azonban jól tudott alkalmazkodni a megváltozott helyzethez: a borfogyasztás összességében nem csökkent 2020-ban és 2021-ben, ahogy vélelmezhetően az idén sem. Markáns változás mehetett végbe viszont a vásárlási forgalomban és a fogyasztás helyében az ezzel kapcsolatos szokásainkat tükröző legutóbbi, 2017-es reprezentatív kutatásban szereplő eredményekhez képest.

A fogyasztás átrendeződésében és szintjének fenntartásában az ágazati szereplők szerint is hatékony segítséget jelentett a marketing. A forgalom jelentős része az élelmiszerboltokba terelődött, a Google mobilitási jelentése szerint egyébként ez a trend a mai napig fennáll.

A mobilitási jelentés referencia időszakhoz – 2020 február első két hetének mediánja – viszonyítva mutatja be, hogy az adott napon milyen forgalom volt tapasztalható a vizsgált helyek környezetében. Mint látszik, a fővárost illetően a kiskereskedelem, köztük a bevásárlóközpontok és a szabadidős helyek forgalma idén is tartósan a két évvel ezelőtti téli időszak alatt van. Mindebből arra lehet következtetni, hogy például a borok forgalmazásában trendszerűen teret nyertek maguknak a boltok és az egyre inkább felfutó internetes kiskereskedelem. 

Bizonyos borok esetében is megfigyelhető az a mikroökonómiai jelenség, hogy egyes javak ára a gazdagabb fogyasztók meggyőződése szerint a minőségüket is tükrözi. Ha nő ezeknek az árucikkeknek az ára, akkor ezek a csoportok többet fogyasztanak belőlük. Ezért is fontos boraink hatékony marketingkommunikációja, ezen belül pedig az árazása. Többek között emiatt ágazati szintű cél, hogy nőjön a magyar borok átlagára. A közeljövőben várható gazdasági lassulás várhatóan a borok piacát is érinteni fogja, de eltérően egyes szegmenseket. A borfogyasztás a koronavírus-járvány alatt nem csökkent ugyan, viszont 2021-ben gyengébb volt az ágazat exportteljesítménye. Előbb-utóbb dimenzióugrás várható a borok árában, ami elősegíthetné, hogy méltó helyre kerüljön az ágazat egésze. Ehhez mindenekelőtt termelői-feldolgozói és kereskedői szervezettség kell, ahogy az más országok példáján látható.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.