2020. április 29. 09:33

A tb-alapoknak úgy kell leadniuk a költségvetési terveiket három héten belül, hogy még nincs elfogadott jogszabály az extra járandóságról.

Elsőként lapunk hívta fel a figyelmet a 13. havi nyugdíj zavaros kormányzati kommunikációjára, amelyből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy ténylegesen visszaépül egyhavi nyugdíj az ellátásokba, vagy négy év alatt kifizetnek egy hónapnak megfelelő járandóságot az időseknek; minden évben egy heti összeget.

Képünk illusztráció (forrás: depositphotos) Képünk illusztráció (forrás: depositphotos)

Orbán Viktor miniszterelnök beszélt először a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről, akkor ezt mondta:

"2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is."

Ezt követően Palkovics László innovációért felelős miniszter - a járványügyi gazdaságvédelmi akcióterv kormányzati felelőse - igyekezett pontosítani az intézkedést.

Majd Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt lapunk kérdésére a 13. havi nyugdíjról az egyik Kormányinfón a közelmúltban.

Az elhangzottak alapján tehát a nyugdíjasok ténylegesen egyhavi plusznyugdíjat fognak kapni 2024-től, addigra beáll a rendszer, és a nyugdíjalapban rendelkezésre áll majd a szükséges fedezet. Egyvalamit azonban a mai napig nem tettek tisztába a kormányzati illetékesek: hogyan lesz erre elég a "visszaépítés" négyéves ciklusára elkülönített 280 milliárd forint. Az ugyanis a négyéves ciklusra széthúzott programot nem fedezi.

Mindezek után ma megjelent a 2021-es évről szóló költségvetés tervezési körirata - ez alapján készítik el a saját büdzséjükre vonatkozó javaslatot a a minisztériumok, költségvetési fejezetek, társadalombiztosítási alapok -, de a kötetben hiába keresünk direkt utalást a 13. havi nyugdíj visszaállítására, ebből következően a jövő évi egy heti plusz nyugdíj kifizetésére, nem találunk. Az alábbi utasításból kell kiindulni a tervezés során:

A kiadási előirányzatok meghatározásánál tervezni kell a nyugellátások, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások és a járadékok emelésénél a 2021. évre tervezett fogyasztói árnövekedéssel, a nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás esetében a GDP-növekedés mértékével.

Kifejezetten a nyugdíjalapra vonatkozóan pedig ezt az utasítást kell figyelembe venni:

Az Alap bevételeinek tervezésénél a „Mindkét alapra érvényes előírások” című alpontban leírtak és az Áht.-ban foglaltak az irányadók. A nyugdíjkiadások tervezésénél a bázisadatok meghatározását követően figyelembe kell venni a 2021. évre tervezett fogyasztói árindexet, a létszám, ellátásszám változásából, valamint a korhatáremelésből, állománycserélődésből adódó hatásokat, a valorizáció várható hatását, a GDP-növekedés hatását az év végén felmerülő nyugdíjprémium, egyszeri juttatás várható összegére. A méltányossági alapon megállapítható nyugellátások és emelések, valamint az egyszeri segély összegét a folyósításnak megfelelő – felhasználását tekintve felülről korlátos – jogcímen kell megtervezni és a normaszövegben számszerűsítve bemutatni.

Mégsem maradnak teljesen kapaszkodó nélkül a minisztériumok, költségvetési fejezetek, társadalombiztosítási alapok. A "Mindkét alapra érvényes előírások" között ugyanis szerepel egy pont, mely szerint a 2021. évi előirányzatok megalapozásához

  • figyelembe kell venni a jogszabályokból eredő determinációkat.

Jogszabály ugyan még nem jelent meg a 13. havi nyugdíjról, de véleményünk szerint a kormány (illetve a köriratot kibocsátó Pénzügyminisztérium) ezen utasítása vonatkozik annak betervezésére.

Gulyás Gergely az Inforádiónak beszélt tegnap este a 2021-es költségvetés parlamenti elfogadásának ütemezéséről: a dokumentumot május 19-ig nyújtják be a parlamentnek, ahol június 30-ig döntenek a javaslatról.

Ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási alapok számára kevesebb, mint három hét áll rendelkezésükre, hogy beépítsék a költségvetési terveikbe a 13. havi nyugdíj visszavezetésének 2021-re jutó részét (a fejezeti számokról még a kormánynak is döntenie kell, és ezt követően kerülhet sor a javaslat benyújtására május 19-én), miközben jogszabály még nem született a 13. havi nyugdíjról. Abból tudnak tehát kiindulni, ami a jogszabályokban már le van fektetve, mint a nyugdíjprémiumra vonatkozó előírások, amelyek világosan megfogalmazzák, hogy 3,5 százalékos GDP-bővülés felett lehet kiosztani az extra pénzt. Érdemes még felhívni a figyelmet a körirat megfogalmazására, mely prémiumról, egyszeri juttatás várható összegéről tesz említést, különválasztva a két jogcímet.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.