Elsőként lapunk hívta fel a figyelmet a 13. havi nyugdíj zavaros kormányzati kommunikációjára, amelyből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy ténylegesen visszaépül egyhavi nyugdíj az ellátásokba, vagy négy év alatt kifizetnek egy hónapnak megfelelő járandóságot az időseknek; minden évben egy heti összeget.
Orbán Viktor miniszterelnök beszélt először a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről, akkor ezt mondta:
"2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is."
Ezt követően Palkovics László innovációért felelős miniszter - a járványügyi gazdaságvédelmi akcióterv kormányzati felelőse - igyekezett pontosítani az intézkedést.
Majd Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt lapunk kérdésére a 13. havi nyugdíjról az egyik Kormányinfón a közelmúltban.
Az elhangzottak alapján tehát a nyugdíjasok ténylegesen egyhavi plusznyugdíjat fognak kapni 2024-től, addigra beáll a rendszer, és a nyugdíjalapban rendelkezésre áll majd a szükséges fedezet. Egyvalamit azonban a mai napig nem tettek tisztába a kormányzati illetékesek: hogyan lesz erre elég a "visszaépítés" négyéves ciklusára elkülönített 280 milliárd forint. Az ugyanis a négyéves ciklusra széthúzott programot nem fedezi.
Mindezek után ma megjelent a 2021-es évről szóló költségvetés tervezési körirata - ez alapján készítik el a saját büdzséjükre vonatkozó javaslatot a a minisztériumok, költségvetési fejezetek, társadalombiztosítási alapok -, de a kötetben hiába keresünk direkt utalást a 13. havi nyugdíj visszaállítására, ebből következően a jövő évi egy heti plusz nyugdíj kifizetésére, nem találunk. Az alábbi utasításból kell kiindulni a tervezés során:
A kiadási előirányzatok meghatározásánál tervezni kell a nyugellátások, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások és a járadékok emelésénél a 2021. évre tervezett fogyasztói árnövekedéssel, a nyugdíjprémium és az egyszeri juttatás esetében a GDP-növekedés mértékével.
Kifejezetten a nyugdíjalapra vonatkozóan pedig ezt az utasítást kell figyelembe venni:
Az Alap bevételeinek tervezésénél a „Mindkét alapra érvényes előírások” című alpontban leírtak és az Áht.-ban foglaltak az irányadók. A nyugdíjkiadások tervezésénél a bázisadatok meghatározását követően figyelembe kell venni a 2021. évre tervezett fogyasztói árindexet, a létszám, ellátásszám változásából, valamint a korhatáremelésből, állománycserélődésből adódó hatásokat, a valorizáció várható hatását, a GDP-növekedés hatását az év végén felmerülő nyugdíjprémium, egyszeri juttatás várható összegére. A méltányossági alapon megállapítható nyugellátások és emelések, valamint az egyszeri segély összegét a folyósításnak megfelelő – felhasználását tekintve felülről korlátos – jogcímen kell megtervezni és a normaszövegben számszerűsítve bemutatni.
Mégsem maradnak teljesen kapaszkodó nélkül a minisztériumok, költségvetési fejezetek, társadalombiztosítási alapok. A "Mindkét alapra érvényes előírások" között ugyanis szerepel egy pont, mely szerint a 2021. évi előirányzatok megalapozásához
- figyelembe kell venni a jogszabályokból eredő determinációkat.
Jogszabály ugyan még nem jelent meg a 13. havi nyugdíjról, de véleményünk szerint a kormány (illetve a köriratot kibocsátó Pénzügyminisztérium) ezen utasítása vonatkozik annak betervezésére.
Gulyás Gergely az Inforádiónak beszélt tegnap este a 2021-es költségvetés parlamenti elfogadásának ütemezéséről: a dokumentumot május 19-ig nyújtják be a parlamentnek, ahol június 30-ig döntenek a javaslatról.
Ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási alapok számára kevesebb, mint három hét áll rendelkezésükre, hogy beépítsék a költségvetési terveikbe a 13. havi nyugdíj visszavezetésének 2021-re jutó részét (a fejezeti számokról még a kormánynak is döntenie kell, és ezt követően kerülhet sor a javaslat benyújtására május 19-én), miközben jogszabály még nem született a 13. havi nyugdíjról. Abból tudnak tehát kiindulni, ami a jogszabályokban már le van fektetve, mint a nyugdíjprémiumra vonatkozó előírások, amelyek világosan megfogalmazzák, hogy 3,5 százalékos GDP-bővülés felett lehet kiosztani az extra pénzt. Érdemes még felhívni a figyelmet a körirat megfogalmazására, mely prémiumról, egyszeri juttatás várható összegéről tesz említést, különválasztva a két jogcímet.
