Két nyugtalanító kérdés az Orbán-csomaggal kapcsolatban
Nincs szó 13. havi nyugdíjról, csak az annak megfelelő összeg négy részletben történő kifizetéséről. A bértámogatás ebben a formában pedig pont, hogy visszafojtja a gazdaságot, visszafogottabb termelésre ösztönözve a cégeket.
Kevés konkrétumot közölt mai bejelentésében Orbán Viktor miniszterelnök a járvány káros gazdasági hatásait leküzdeni hivatott "gigantikus" mentőcsomagról, és a kevés információ sem segített tisztázni a valós szándékokat.
Két nyugtalanító kérdésre mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Az egyik a bérköltséghez való hozzájárulás mikéntje. Azt ugyanis a foglalkoztatók egy meghatározott körére vezetné be a kormány: azokra, ahol "rövidített munkavégzés" mellett döntenek. Vagyis azok a cégek részesedhetnek a támogatásból, amelyek részmunkaidőre állnak át.
Aminek természetesen megvan a piaci logikája - válságban a cégek egy jelentős része vagy direktben csökkenti a béreket, vagy a munkaidő rövidítésével éri el ugyanazt a hatást -, de a kormányzati logikát már nehezebb felismerni abban, hogy a vállalkozásokat miért terelik ebbe az irányba a bértámogatással. Pontosabban miért zárják ki ebből a körből azokat a cégeket, ahol továbbra is teljes bért adnak a dolgozóknak.
Az állam érdeke az, hogy a vállalatok a lehetőségeikhez képest minél tovább fenn tudják tartani a termelési szintjüket. Ezt objektív akadályok tudják hátráltatni (válság idején ezek a meghatározók), de a cégek mindig arra törekednek, hogy minden körülmény közepette a legmagasabb szinten tudják tartani a termelésüket.
Ezt a törekvést befolyásolja a kormány akkor, amikor a csökkentett munkavégzés elrendeléséhez köti a bértámogatást, speciális magyar megoldásnak beállítva azt. Ezzel rendeleti úton nyomja egy visszafogottabb termelés irányába a magyar gazdaságot egy olyan időszakban, amikor minden tartalékerőforrást ki kellene használni a károk minimalizálása érdekében.
Természetesen a részletek nagyon fontosak lesznek, ám egyelőre a miniszterelnöki bejelentés áll a rendelkezésünkre, így csak ebből tudunk kiindulni.
A másik érdekes bejelentés a 13. havi nyugdíjak "visszaépítésére" vonatkozott, négy részletben. Orbán Viktor szerint jövőre plusz egy heti nyugdíjat kapnak az érintettek, a januári járandósággal együtt, majd "ez történik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is". Így jutnánk el a 13. havi nyugdíjig.
Csakhogy ebben az esetben nem a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről van szó, hanem a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeg kifizetéséről, négy év alatt.
Nagyon nem ugyanarról van szó. Az első esetben évről évre egy-egy héttel emelkednie kellene a plusz nyugdíjnak, 2022-ben már két heti, 2023-ban pedig három heti összeggel megtoldva az utalást, majd 2024-re elérve, hogy tényleg egy teljes havi nyugdíjat utaljanak ki a 12 havin felül. Onnantól pedig mindig ezt a pénzt kellene folyósítani az időseknek, törvényben rögzített módon.
A mai bejelentés azonban nem erre vonatkozik - illetve itt is meg kell említeni, hogy a részletszabályokból derül majd ki, valójában miről van szó -, hanem arra, hogy minden évben kapnak még egy heti nyugdíjat az idősek. Mint ahogy az elmúlt években rendre kaptak nyugdíjprémiumot, amikor a gazdasági növekedés azt lehetővé tette.
De a négy év leteltével nem jutunk el odáig, hogy a nyugdíjalapban rendelkezésre álljon majd a 13. havi nyugdíj fedezete. Hiszen minden évben csak egy heti többletre kell pénzt biztosítani.
