<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nincs szó 13. havi nyugdíjról, csak az annak megfelelő összeg négy részletben történő kifizetéséről. A bértámogatás ebben a formában pedig pont, hogy visszafojtja a gazdaságot, visszafogottabb termelésre ösztönözve a cégeket.

Kevés konkrétumot közölt mai bejelentésében Orbán Viktor miniszterelnök a járvány káros gazdasági hatásait leküzdeni hivatott "gigantikus" mentőcsomagról, és a kevés információ sem segített tisztázni a valós szándékokat.

Palkovics László innovációs miniszter és Orbán Viktor (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien)Palkovics László innovációs miniszter és Orbán Viktor (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien)

Két nyugtalanító kérdésre mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Az egyik a bérköltséghez való hozzájárulás mikéntje. Azt ugyanis a foglalkoztatók egy meghatározott körére vezetné be a kormány: azokra, ahol "rövidített munkavégzés" mellett döntenek. Vagyis azok a cégek részesedhetnek a támogatásból, amelyek részmunkaidőre állnak át.

Aminek természetesen megvan a piaci logikája - válságban a cégek egy jelentős része vagy direktben csökkenti a béreket, vagy a munkaidő rövidítésével éri el ugyanazt a hatást -, de a kormányzati logikát már nehezebb felismerni abban, hogy a vállalkozásokat miért terelik ebbe az irányba a bértámogatással. Pontosabban miért zárják ki ebből a körből azokat a cégeket, ahol továbbra is teljes bért adnak a dolgozóknak.

Az állam érdeke az, hogy a vállalatok a lehetőségeikhez képest minél tovább fenn tudják tartani a termelési szintjüket. Ezt objektív akadályok tudják hátráltatni (válság idején ezek a meghatározók), de a cégek mindig arra törekednek, hogy minden körülmény közepette a legmagasabb szinten tudják tartani a termelésüket.

Ezt a törekvést befolyásolja a kormány akkor, amikor a csökkentett munkavégzés elrendeléséhez köti a bértámogatást, speciális magyar megoldásnak beállítva azt. Ezzel rendeleti úton nyomja egy visszafogottabb termelés irányába a magyar gazdaságot egy olyan időszakban, amikor minden tartalékerőforrást ki kellene használni a károk minimalizálása érdekében.

Természetesen a részletek nagyon fontosak lesznek, ám egyelőre a miniszterelnöki bejelentés áll a rendelkezésünkre, így csak ebből tudunk kiindulni.

A másik érdekes bejelentés a 13. havi nyugdíjak "visszaépítésére" vonatkozott, négy részletben. Orbán Viktor szerint jövőre plusz egy heti nyugdíjat kapnak az érintettek, a januári járandósággal együtt, majd "ez történik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is". Így jutnánk el a 13. havi nyugdíjig.

Csakhogy ebben az esetben nem a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről van szó, hanem a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeg kifizetéséről, négy év alatt.

Nagyon nem ugyanarról van szó. Az első esetben évről évre egy-egy héttel emelkednie kellene a plusz nyugdíjnak, 2022-ben már két heti, 2023-ban pedig három heti összeggel megtoldva az utalást, majd 2024-re elérve, hogy tényleg egy teljes havi nyugdíjat utaljanak ki a 12 havin felül. Onnantól pedig mindig ezt a pénzt kellene folyósítani az időseknek, törvényben rögzített módon.

A mai bejelentés azonban nem erre vonatkozik - illetve itt is meg kell említeni, hogy a részletszabályokból derül majd ki, valójában miről van szó -, hanem arra, hogy minden évben kapnak még egy heti nyugdíjat az idősek. Mint ahogy az elmúlt években rendre kaptak nyugdíjprémiumot, amikor a gazdasági növekedés azt lehetővé tette.

De a négy év leteltével nem jutunk el odáig, hogy a nyugdíjalapban rendelkezésre álljon majd a 13. havi nyugdíj fedezete. Hiszen minden évben csak egy heti többletre kell pénzt biztosítani.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.