Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Nincs szó 13. havi nyugdíjról, csak az annak megfelelő összeg négy részletben történő kifizetéséről. A bértámogatás ebben a formában pedig pont, hogy visszafojtja a gazdaságot, visszafogottabb termelésre ösztönözve a cégeket.

Kevés konkrétumot közölt mai bejelentésében Orbán Viktor miniszterelnök a járvány káros gazdasági hatásait leküzdeni hivatott "gigantikus" mentőcsomagról, és a kevés információ sem segített tisztázni a valós szándékokat.

Palkovics László innovációs miniszter és Orbán Viktor (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien)
Palkovics László innovációs miniszter és Orbán Viktor (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien)

Két nyugtalanító kérdésre mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Az egyik a bérköltséghez való hozzájárulás mikéntje. Azt ugyanis a foglalkoztatók egy meghatározott körére vezetné be a kormány: azokra, ahol "rövidített munkavégzés" mellett döntenek. Vagyis azok a cégek részesedhetnek a támogatásból, amelyek részmunkaidőre állnak át.

Aminek természetesen megvan a piaci logikája - válságban a cégek egy jelentős része vagy direktben csökkenti a béreket, vagy a munkaidő rövidítésével éri el ugyanazt a hatást -, de a kormányzati logikát már nehezebb felismerni abban, hogy a vállalkozásokat miért terelik ebbe az irányba a bértámogatással. Pontosabban miért zárják ki ebből a körből azokat a cégeket, ahol továbbra is teljes bért adnak a dolgozóknak.

Az állam érdeke az, hogy a vállalatok a lehetőségeikhez képest minél tovább fenn tudják tartani a termelési szintjüket. Ezt objektív akadályok tudják hátráltatni (válság idején ezek a meghatározók), de a cégek mindig arra törekednek, hogy minden körülmény közepette a legmagasabb szinten tudják tartani a termelésüket.

Ezt a törekvést befolyásolja a kormány akkor, amikor a csökkentett munkavégzés elrendeléséhez köti a bértámogatást, speciális magyar megoldásnak beállítva azt. Ezzel rendeleti úton nyomja egy visszafogottabb termelés irányába a magyar gazdaságot egy olyan időszakban, amikor minden tartalékerőforrást ki kellene használni a károk minimalizálása érdekében.

Természetesen a részletek nagyon fontosak lesznek, ám egyelőre a miniszterelnöki bejelentés áll a rendelkezésünkre, így csak ebből tudunk kiindulni.

A másik érdekes bejelentés a 13. havi nyugdíjak "visszaépítésére" vonatkozott, négy részletben. Orbán Viktor szerint jövőre plusz egy heti nyugdíjat kapnak az érintettek, a januári járandósággal együtt, majd "ez történik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is". Így jutnánk el a 13. havi nyugdíjig.

Csakhogy ebben az esetben nem a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről van szó, hanem a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeg kifizetéséről, négy év alatt.

Nagyon nem ugyanarról van szó. Az első esetben évről évre egy-egy héttel emelkednie kellene a plusz nyugdíjnak, 2022-ben már két heti, 2023-ban pedig három heti összeggel megtoldva az utalást, majd 2024-re elérve, hogy tényleg egy teljes havi nyugdíjat utaljanak ki a 12 havin felül. Onnantól pedig mindig ezt a pénzt kellene folyósítani az időseknek, törvényben rögzített módon.

A mai bejelentés azonban nem erre vonatkozik - illetve itt is meg kell említeni, hogy a részletszabályokból derül majd ki, valójában miről van szó -, hanem arra, hogy minden évben kapnak még egy heti nyugdíjat az idősek. Mint ahogy az elmúlt években rendre kaptak nyugdíjprémiumot, amikor a gazdasági növekedés azt lehetővé tette.

De a négy év leteltével nem jutunk el odáig, hogy a nyugdíjalapban rendelkezésre álljon majd a 13. havi nyugdíj fedezete. Hiszen minden évben csak egy heti többletre kell pénzt biztosítani.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.