Idén az első három hónapban meglepően magas szinten alakult a fogyasztói árindex mértéke, aminél a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számult érték még magasabb volt. Az első negyedév átlagában az infláció 4,3, a nyugdíjas infláció pedig 4,4 százalékra jön ki, miközben a nyugdíjak mértékét a kormányzati inflációs várakozással megfelelően, 2,8 százalékkal emelték csak.
Ugyan a kormány a gazdasági mentőcsomag részeként bejelentette, hogy visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, annak első negyedét csak 2021. februárjában kaphatják meg az érintettek, a teljes 13. havi juttatáshoz pedig majd csak 2024. februárjában lesznek jogosultak. Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi, kormány elé tett javaslatcsomagában szorgalmazta a 13. havi nyugdíj idei évre történő előrehozatalát, a jelek szerint a kormány nem változtatna.
A kialakult helyzet miatt Gulyás Gergely miniszternél érdeklődtünk, az idei évre mekkora inflációval számol a kormány, felülvizsgálta-e a várakozását, a nyugdíjasok pedig a havi juttatásokon felül számíthatnak-e ennek tükrében plusz juttatásra.
A miniszter kérdésünkre rögzítette: a törvények meghatározzák, milyen esetben, mekkora juttatást kell a kormánynak biztosítania.
"Az inflációs várakozásaink nem változtak, kétségkívül több tényező van, ami ezeket befolyásolják, de miután ezek egymással ellentétesek, alapvetően nem változtattak a várakozásokon" - magyarázta a miniszter.
Példaként a beszakadó olajárat és egyes, főként védekezéshez szükséges termékek áremelkedését említette.
Gulyás Gergely szavai alapján tehát az rajzolódik ki, hogy a kormány továbbra is tartja magát az idei 2,8 százalékos inflációs várakozáshoz, a nyugdíjasok pedig a kifejezetten a válságra való tekintettel sem kapnak plusz juttatást. Abban az esetben, ha a kormánynak igaza lesz, akkor a novemberi nyugdíjkiegészítésre sem számíthatnak. Ez ugyanis csak abban az esetben jár, ha a tényleges infláció meghaladja a várakozást, vagyis a nyugdíjemelés mértékét.
Ráadásul az idősek idén nyugdíjprémiumra sem számíthatnak, erre akkor jogosultak a nyugdíjtörvény alapján, ha a tárgyévi GDP-növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt a kormány akár 3 százalékos gazdasági zsugorodást is reálisnak tart. Igaz, a jegybank ennél sokkal optimistább, szerintük 2-3 százalék közötti növekedésre is van esély, ám még ha igaza is lenne a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek, a nyugdíjprémium feltételeként 3,5 százaléktól így is elmaradna a növekedés mértéke.
Gulyás Gergely válaszában kitért a 13. havi nyugdíjra is, és újfent rögzítette: ennek a meghozott döntésnek nemcsak óriási jelentősége van, de szimbolikus is. A válság időszakában a korábban megszokottakkal ellentétben ők nem elvettek, hanem a 13. havi juttatás visszaépítéséről döntöttek.
