A jövőre nézve: itt a Black Friday kisokos

Mivel a november 26-i ”fekete pénteket” nem csak a fogyasztók, de a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is figyelemmel kíséri, legutóbb az eMAG kapott 200 millió forintnyi bírságot tisztességtelen akciózás miatt, emellett 4 milliárd forint értékű fogyasztói jóvátételre kötelezték. Ezért az eladóhelyeknek, így a webáruházaknak is fontos felkészülni jövő májusig, akkor változnak az akciós árak feltüntetésének szabályai - ezért a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalta, hogyan lehet úgy akciózni, hogy közben betartjuk a szabályokat is.

Hogyan akciózzunk jövőre?

Az akciós árak eredeti árakhoz hasonlítása alapvető eszköze a promóciós kampányoknak. Jelenleg is egyértelműen tisztességtelen, ha az akció mértéke  valótlan, vagy az eredeti ár nem az, amit korábban használt a kereskedő. A GVH következetes gyakorlata alapján az „eredeti ár” kifejezés csak az akciót megelőző, a kereskedő által jellemzően alkalmazott árként értelmezhető.

2022. májusban az offline és online üzletekre vonatkozóan változnak az akciós árak feltüntetésének fogyasztóvédelmi szabályai az eladáshelyeken, ezért a kereskedőknek érdemes mielőbb rendszerszinten foglalkozni a kérdéssel.

Májustól árcsökkentés, vagyis akciós ár kommunikálása esetén az eredeti árat is fel kell tüntetni. Ez utóbbinál csak az árcsökkentés előtti 30 napos (új terméknél 15 napos) időszak során alkalmazott legalacsonyabb ár lesz kommunikálható. Ezekhez a szabályokhoz természetesen a hirdetéseket és a kampányokat is hozzá kell majd igazítani.

„Jövő májustól már nem fordulhat elő, hogy egy eladó pár napra megemeli egy adott termék árát, hogy azt követően bejelentsen egy jelentős leértékelést" – teszi hozzá Ritter Eszter munkatárs. 

Mekkora lehet a bírság, ha nem tartjuk be az előírásokat?

Ha a GVH indít eljárást, a versenytörvény szerint a bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ha erről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó. Fontos kiemelni, hogy a bírságszámítás során a GVH a jogsértő reklámmal összefüggő marketingköltést vagy az adott termék forgalmából elért árbevételt veszi alapul a fogyasztóvédelmi ügyekben. A KKV-kre enyhébb szabályok vonatkozhatnak első jogsértés esetén.

Milyen módon lehet elkerülni vagy enyhíteni a bírságot?

A GVH mindinkább hangsúlyozza, hogy jogsértés esetén az önkéntes megfelelést és a fogyasztóknak nyújtott megfelelő kompenzációt gyakran preferálja a bírságkiszabással szemben, valamint ezek jelentősen csökkenthetik a bírságot. Ezért a vállalkozásoknak van lehetőségük arra, hogy valószínű jogsértés esetén érdemi vállalást tegyenek ezen a területen. Nem kizáró ok, hogy a fogyasztóknak biztosított közvetlen előny mellett a vállalás egyben a cég fejlesztéséhez is hozzájárul. Így nemcsak a fogyasztók és a GVH, hanem a vállalkozás is jól jár.

Mire kell odafigyelni?

• Ár összehasonlítás – és ami változik 2022 májustól

Az akciót megelőzően ténylegesen alkalmazott ár szükségszerűen az eredeti ár abban az esetben is, ha már ez is egy csökkentett ár volt, tekintettel például arra, hogy a termék egy régebbi modell. A kereskedő nem tüntetheti fel a termék megjelenésekor alkalmazott magasabb árat, vagy a gyártó által javasolt árat eredeti árként, amennyiben nem ezek voltak a jellemzően alkalmazott árak az akciót megelőzően.

Fontos, hogy 2022. május 28-tól változnak az eladáshelyi (pl. webáruházas) akciós ár feltüntetésének szabályai: árleszállítás kommunikálása esetén az eredeti árat is egyidejűleg fel kell tüntetni. Eredeti árként pedig csak az árcsökkentés előtti 30 napos (új terméknél 15 napos) időszak során alkalmazott legalacsonyabb ár kommunikálható.

• Aranyszabály: csak azt mondd, amit bizonyítani tudsz!

A reklámüzeneteknél nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az üzenet valótlan, hanem minden esetben a vállalkozásnak kell azt, hogy az üzenet valós. Ez nemcsak az árkedvezményre vonatkozó állításra vonatkozik, hanem mindenre, ami a kereskedelmi kommunikációban megfogalmazódik. Ezért a kampányok kialakításánál célszerű az állítások bizonyíthatóságára is odafigyelni.

• A szakmai gondosság az elvárás

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ha a kereskedő nem a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően jár el, és ez a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét rontja és olyan ügyleti döntésre készteti, amit egyébként nem hozott volna meg. 

• A fogyasztók utólagos tájékoztatása és az apróbetű nem mentesít

Ha a reklámüzenet valótlan vagy megtévesztő, azt nem orvosolja a fogyasztó esetleges utólagos, vagy apróbetűs pontosító tájékoztatása. Azzal, hogy a fogyasztó szembesül egy valótlan vagy félrevezető ígérettel, a fogyasztói döntési folyamat már torzulhatott. Lényeges még ezzel kapcsolatban a kommunikációs csatorna áteresztőképessége, a kép és az alámondás eltérő érzékelhetősége. A tisztességes tájékoztatás a hirdető kötelezettsége, amelyet nem háríthat át ilyen módon a fogyasztókra.

• "Akár" állítások

Az "akár" állítással feltételes árkedvezményt fogalmaz meg a vállalkozás, amennyiben egy akciós időszakban több különböző termékre eltérő árkedvezményt alkalmaz, de az akciós időszakot a legjelentősebb akció feltüntetésével kommunikálja, például: "akár 50 százalékos kedvezmény". Általánosságban leszögezte a GVH, hogy az "akár" kifejezés nem mentesít a reklámkampányban kedvezményekre tett ígéretek alól. 

• Fogyasztók által preferált termékek – „húzótermékek” megjelenítése

A GVH álláspontja szerint a reklámok képi üzenete egyértelműen orientálja a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű termékek jelenthetnek meg az akciós kínálatban. Amennyiben a valóban jelentős leértékeléssel érintett „húzótermékek” köre nagyon szűk, és az akciós kínálat szempontjából atipikus termékeknek tekinthetőek, úgy az ilyen húzótermékre fókuszáló kampányüzenet egyfajta csaliként funkcionál, torzíthatja a fogyasztói döntést, ezért tisztességtelen lehet.