Trump március végén kiengedte a szellemet a palackból, amikor bejelentette, hogy az alumínium és acéltermékekre vámot vet ki. A helyzet azonban ezt követően csak fokozódott, hiszen előbb az Európai Unió, majd Kína is válaszolt az USA-nak. Donald Trump azonban nem visszakozott, hanem még keményebben állt bele a helyzetbe, és további kínai termékekre vetett ki vámokat, illetve az EU-t is megfenyegette, hogy az Amerikába exportált járművekre is kivethet ilyen sarcot.
Természetesen a kereskedelmi partnerek az amerikai állásponthoz hasonlóan hevesen reagálnak, így nagyon nagyban megy immár az adok-kapok. Ennek volt része, hogy két hete az Európai Unió 25 százalékos védővámot vetett ki mintegy 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben, válaszul az acél- és alumíniumkivitelt sújtó új importvámokra. Az uniós kereskedelmi biztos, Cecilia Malmström ugyan szabadkozott, és azt mondta, "Nem akartunk ebbe a helyzetbe kerülni, azonban az Egyesült Államok egyoldalú és indokolatlan döntése nem hagyott számunkra más lehetőséget".
Ebben a helyzetben egyébként az USA helyzete abból a szempontból más, hogy ők mind az EU-val, mind pedig Kínával szemben hatalmas külkereskedelmi deficitet halmoztak fel. Így, ha a felek elmennek a falig, a kínaiak akkor is csak 125 milliárd dollár értékű amerikai termékre tudnak vámot kivetni, míg az amerikaiak 500 milliárdra. A helyzetet ugyanakkor megbonyolítja az is, hogy a globális ellátási láncok miatt sokszor az sem egyértelmű, hogy mi számít európai, amerikai vagy éppen kínai terméknek. Erre példa, hogy az USA és Kína közötti vámháború egyik nagy vesztese a német autóipar, az ázsiai országot ugyanis részben az Egyesült Államokban gyártott járművekkel látják el.
Az EU és Kína is igyekszik egyébként olyan termékeket választani, ami valamiért jobban fájhat Trumpnak. Így például Peking most 106 termékre vet ki 25 százalékos pótlólagos importvámot, amelyek között olyan mezőgazdasági cikkek is szerepelnek, mint a szójabab, a kukorica, a sertéshús, a narancslé és a dohány, illetve a listán vegyi anyagok mellett gépjárművek, valamint 15 és 45 tonna közötti önsúlyú repülőgépek is vannak.
A kínai ellenlépés különösen az amerikai szójababexportot sújtja, ami az Egyesült Államok legnagyobb Kínába irányuló mezőgazdasági exportterméke. Az Egyesült Államok tavaly 12,7 milliárd dollár értékben adott el szójababot Kínának. Az amerikai szójabab jórészt Iowa és Texas államokból származik, amelyek Donald Trump támogatói voltak a 2016-os elnökválasztásokon. Ráadásul ezeknek az államoknak fontos szerepe lesz az ősszel tartandó időközi választásokon is, így az ottani termelőket valahogy kárpótolnia kellene Trumpnak.
Az EU a két hete bevezetett vámoknál szintén igyekezett az elnök tyúkszemére lépni, így például a legendás motorokra, a Harley Davidsonokra vetetettek ki vámot. Amikor aztán a vállalat felvetette, hogy elvisz amerikai munkahelyeket, hogy a motorokat máshol összeszerelve mentesüljön a vámok alól Trump nagyon kiborult, és komoly üzengetés lett az ügyből.
A legfrissebb hírek szerint Brüsszel most egy másik nagyon amerikai termékre csapna le, a Heinz ketchupokra szeretnének vámokat kivetni. Ennek is van persze egy további üzenete, az élelmiszeripari óriás tulajdonosa az a Robert Kraft, aki nem csak a választási kampány során, de azóta többször is kiállt az elnök mellett. A Financial Times ugyanakkor azt is megírta, hogy az EU egyelőre vizsgálja miként lehetne a ketchup-vámot bevezetni, az európai piacokon kapható termékeket ugyanis helyben állítják elő.
