Nem igazolták vissza a KSH júliusi adatai azt az optimizmust, ami a kormánymédiából áradt a hazai turizmussal kapcsolatban. Az M1 nevezetű, közszolgálatinak mondott csatornán például július végén ment le egy szép összeállítás arról, hogy
turisztikai rekord dőlhet meg a Balaton-parti városokban. Már most csaknem annyi turista érkezett, mint a 2019-es rekordév főszezonjában. Vannak olyan települések, ahol a tavalyihoz képest megkétszereződött, megháromszorozódott a vendégforgalom.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy júliusi Kormányinfón mondta bele a kamerákba, hogy szerinte vagy rekordbeállítás lesz, vagy rekorddöntés lesz. Azt jósolta, hogy soha ilyen jó éve a Balatonnak nem volt, vagy olyan jó lesz, mint az eddigi legjobb év volt. A Hír TV-n pedig még vasárnap is forgott egy anyag arról, hogy őszi idő beköszöntével is sokan vannak még a Balatonnál.
A valóság ehhez képest teljesen más. Már a KSH júniusi adatai is mutatták, hogy baj van és csak az infláció átlagon felüli a hazai turizmusban: a vendégek száma ugyan 3,8 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké azonban 0,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál júniusban. Azaz egy vendég átlagosan rövidebb időt töltött el a szálláshelyeken. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 10 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 14 százalékkal emelkedett.
Ez a tendencia folytatódott júliusban is. A vendégek száma 4,3 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké 1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 13 százalékkal emelkedett. Ami pedig a Balaton-vitát illeti: tavaly júliusban 973 ezer volt a belföldi vendégéjszaka, idén júliusban 888 ezer. Ez ugye messze van a rekordtól. A külföldi vendégéjszaka valamivel tényleg több lett a nyár második hónapjában, de messze nem kompenzálta a belföldi visszaesést: 297 ezer volt 2022-ben, idén nyáron pedig 325 ezer. Az összesített mérleg pedig:
tavaly júliusban 1 millió 271 ezer vendégéjszaka volt a Balatonnál, idén júliusban 1 millió 213 ezer.
Szintén már júniusban lehetett látni, hogy Budapest viszont kezd magára találni. A külföldi vendégéjszakáknak a fele a fővároshoz köthető: ez 758 ezer éjszakát jelent. A Balatonnál még megjelenik 325 ezer éjszaka, utána viszont mély szakadék turisztikailag értelmezhetetlen régiókkal, például a Tisza-tó és Gyula környéke totálisan hidegen hagyja a külföldieket. A nemzetközi turizmus élénkül, de Magyarország nagyjából ugyanazokban az országokban népszerű úti cél, mint a korábbi években. Tehát nem látszik, hogy új piacokat sikerülne meghódítani. A németek toronymagasan vezetnek, majd a csehek és a lengyelek következnek.
Ami viszont rekord: az összes bruttó árbevétel 75 milliárd forint volt, ez folyó áron 15 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az ágazat bevétele 65 milliárd forintról 75 milliárd forintra gyarapodott, miközben a foglaltság alacsonyabb volt, a szállodák száma pedig nem változott. Ehhez még érdemes megnézni a KSH inflációs jelentését is júliusból. Az év hetedik hónapjában 17,6 százalékos volt az éves infláció, ugyanakkor a belföldi üdülésnél 23 százalékos pénzromlást mértek.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzőjének véleménye szerint a belföldi turizmust egyrészt fékezik az átmenetileg romló reáljövedelmek, másrészt a hazai háztartások külföldi utazási kedvének jelentős növekedése is, míg a belföldi turizmust a csapadékos időjárás is hátráltathatta.
