Átlagon felüli az infláció a hazai turizmusban - leginkább ez tükröződik vissza a KSH által publikált júniusi adatokból. Három statisztikát érdemes megnézni: a vendégéjszakák száma, a szállások száma és a bevétel. Ezek alapján pedig egyértelmű, hogy a bevételek annak ellenére nőttek radikálisan, hogy kevesebb volt az eltöltött éjszaka, a bevétel pedig nagyjából változatlan számú szálláshely között oszlott el.
Egészen pontosan 2023 júniusában a turisztikai szálláshelyeken 1,6 millió vendég 4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma ugyan 3,8 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké azonban 0,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Azaz egy vendég átlagosan rövidebb időt töltött el a szálláshelyeken. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 10 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 14 százalékkal emelkedett.
A június még előszezon, de ekkorra már többnyire kinyitnak azok a szállodák, amelyek a főszezonban is várják a vendégeket. A KSH a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait használja, ennél nincsen precízebb módszer. A lényege, hogy az NTAK online hálózatára gyakorlatilag mindenkit rákötöttek, aki él és mozog a turizmusban. Ez alapján úgy tűnik, hogy az energiaválság nem vitt el sok szálláshelyet. Tavaly júniusban 979 szálloda közül lehetett választani és összesen 2963 szállás állt a turisták rendelkezésére. Az idei nyár első hónapjában pedig 985 szálloda és 2941 szálláshely volt nyitva, vagyis gyakorlatilag nem változott semmi, néhány panzióval lett csak kevesebb.
A legfontosabb persze a pénz.
A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 54 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 17 százalkékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál
- olvasható a KSH jelentésében.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy az ágazat bevétele 46 milliárd forintról 54 milliárd forintra gyarapodott, miközben a foglaltság alacsonyabb volt, a szállodák száma pedig nem változott. Ehhez még érdemes megnézni a KSH inflációs jelentését is júniusból. Az év hatodik hónapjában 20,1 százalékos volt az éves infláció, ugyanakkor a belföldi üdülésnél 24 százalékos pénzromlást mértek. Ez pedig a belföldi és a külföldi turistákat is érzékenyen érintette, miközben a szolgáltatások színvonala egészen biztosan nem javult. Bár sok szállodát, panziót felújítottak az Orbán-kormány által adott vissza nem térítendő állami támogatásából, azért bőven maradt olyan szálláshely, amelyhez évtizedek óta nem nyúltak hozzá.
A vendégforgalom korábbi szintjéhez való visszatérés nagyobb exportbevételt jelentene és így kedvezően befolyásolná a gazdasági teljesítményt. Ezt ugyanakkor akadályozza az alacsonyabb fizetőképes kereslet, hiszen a reálbérek csökkenése általánosan a legfontosabb küldőországokban is jellemző. Az orosz és ukrán turisták elmaradása szintén visszaveti a keresletet
- írta elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Nagyjából ugyanazokban az országokban népszerű úti cél Magyarország, mint a korábbi években. Tehát nem látszik, hogy új piacokat sikerülne meghódítani. A németek toronymagasan vezetnek, majd a csehek és a lengyelek következnek. Egész Ázsiából például kevesebben tévednek ide, mint Németországból. A franciákat pedig hagyományosan nem érdeklik a magyar látványosságok. A bevételek is nagyjából két régióban csoportosulnak: Budapest és Balaton, az ország többi része mintha nem is létezne a turisták számára. A külföldi vendégéjszakáknak több mint a fele a fővároshoz köthető: ez 673 ezer éjszakát jelent. A Balatonnál még megjelenik 175 ezer éjszaka, utána viszont mély szakadék turisztikailag értelmezhetetlen régiókkal, például a Tisza-tó totálisan hidegen hagyja a külföldieket.
A belföldi turistáknál pont fordítva van: mintegy harmaduk a Balatonnál koncentrálódik, míg a többiek a maradék nyolc régióban oszlanak szét, teljesítményben messze lemaradva a Balatontól. De a tónál is gyengén indult a szezon: tavaly ilyenkor összesen 692 ezer éjszakát mértek, most 637 ezret. Főleg a magyarok nem tudták már megfizetni az ottani árakat vagy inkább külföldre mentek. A hazai és a külföldi turisták abban egyetértenek, hogy Tolna és Nógrád vármegyébe egyáltalán nem érdemes ellátogatni.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a szálláshelyek forgalmát ellentétes tényezők befolyásolják majd. A SZÉP Kártyával kapcsolatos változások némileg csökkenthetik a keresletet, míg a mérséklődő infláció segítheti azt. A nemzetközi turizmus élénkülése szintén pozitív hatást fejthet ki. Így összességében kérdés, hogy a szálláshelyeknek mennyire lesz az idén erős nyaruk, ami azért is fontos, mert ez az az időszak, amikor a bevételeik érdemi része keletkezik. A kereslet alakulása szempontjából meghatározó lesz az árazás: a túlárazott szálláshelyek elriasztják a vendégeket és így végül azok kihasználatlanul maradnak.
