5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Borsos árak várták a hazai és a külföldi vendégeket is a szálláshelyeken a nyári szezon első hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusi adatai szerint. A túlárazott szálláshelyek azonban elriasztják a vendégeket és így végül azok kihasználatlanul maradnak.

Átlagon felüli az infláció a hazai turizmusban - leginkább ez tükröződik vissza a KSH által publikált júniusi adatokból. Három statisztikát érdemes megnézni: a vendégéjszakák száma, a szállások száma és a bevétel. Ezek alapján pedig egyértelmű, hogy a bevételek annak ellenére nőttek radikálisan, hogy kevesebb volt az eltöltött éjszaka, a bevétel pedig nagyjából változatlan számú szálláshely között oszlott el.

Egészen pontosan 2023 júniusában a turisztikai szálláshelyeken 1,6 millió vendég 4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma ugyan 3,8 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké azonban 0,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Azaz egy vendég átlagosan rövidebb időt töltött el a szálláshelyeken. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 10 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 14 százalékkal emelkedett.

A június még előszezon, de ekkorra már többnyire kinyitnak azok a szállodák, amelyek a főszezonban is várják a vendégeket. A KSH a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait használja, ennél nincsen precízebb módszer. A lényege, hogy az NTAK online hálózatára gyakorlatilag mindenkit rákötöttek, aki él és mozog a turizmusban. Ez alapján úgy tűnik, hogy az energiaválság nem vitt el sok szálláshelyet. Tavaly júniusban 979 szálloda közül lehetett választani és összesen 2963 szállás állt a turisták rendelkezésére. Az idei nyár első hónapjában pedig 985 szálloda és 2941 szálláshely volt nyitva, vagyis gyakorlatilag nem változott semmi, néhány panzióval lett csak kevesebb.

A legfontosabb persze a pénz.

A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 54 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 17 százalkékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál

- olvasható a KSH jelentésében.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy az ágazat bevétele 46 milliárd forintról 54 milliárd forintra gyarapodott, miközben a foglaltság alacsonyabb volt, a szállodák száma pedig nem változott. Ehhez még érdemes megnézni a KSH inflációs jelentését is júniusból. Az év hatodik hónapjában 20,1 százalékos volt az éves infláció, ugyanakkor a belföldi üdülésnél 24 százalékos pénzromlást mértek. Ez pedig a belföldi és a külföldi turistákat is érzékenyen érintette, miközben a szolgáltatások színvonala egészen biztosan nem javult. Bár sok szállodát, panziót felújítottak az Orbán-kormány által adott vissza nem térítendő állami támogatásából, azért bőven maradt olyan szálláshely, amelyhez évtizedek óta nem nyúltak hozzá.

A vendégforgalom korábbi szintjéhez való visszatérés nagyobb exportbevételt jelentene és így kedvezően befolyásolná a gazdasági teljesítményt. Ezt ugyanakkor akadályozza az alacsonyabb fizetőképes kereslet, hiszen a reálbérek csökkenése általánosan a legfontosabb küldőországokban is jellemző. Az orosz és ukrán turisták elmaradása szintén visszaveti a keresletet

- írta elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Nagyjából ugyanazokban az országokban népszerű úti cél Magyarország, mint a korábbi években. Tehát nem látszik, hogy új piacokat sikerülne meghódítani. A németek toronymagasan vezetnek, majd a csehek és a lengyelek következnek. Egész Ázsiából például kevesebben tévednek ide, mint Németországból. A franciákat pedig hagyományosan nem érdeklik a magyar látványosságok. A bevételek is nagyjából két régióban csoportosulnak: Budapest és Balaton, az ország többi része mintha nem is létezne a turisták számára. A külföldi vendégéjszakáknak több mint a fele a fővároshoz köthető: ez 673 ezer éjszakát jelent. A Balatonnál még megjelenik 175 ezer éjszaka, utána viszont mély szakadék turisztikailag értelmezhetetlen régiókkal, például a Tisza-tó totálisan hidegen hagyja a külföldieket.

Balatoni kempingezők. Fotó: Balatontourist
Balatoni kempingezők. Fotó: Balatontourist

A belföldi turistáknál pont fordítva van: mintegy harmaduk a Balatonnál koncentrálódik, míg a többiek a maradék nyolc régióban oszlanak szét, teljesítményben messze lemaradva a Balatontól. De a tónál is gyengén indult a szezon: tavaly ilyenkor összesen 692 ezer éjszakát mértek, most 637 ezret. Főleg a magyarok nem tudták már megfizetni az ottani árakat vagy inkább külföldre mentek. A hazai és a külföldi turisták abban egyetértenek, hogy Tolna és Nógrád vármegyébe egyáltalán nem érdemes ellátogatni.

Regős Gábor szerint a következő hónapokban a szálláshelyek forgalmát ellentétes tényezők befolyásolják majd. A SZÉP Kártyával kapcsolatos változások némileg csökkenthetik a keresletet, míg a mérséklődő infláció segítheti azt. A nemzetközi turizmus élénkülése szintén pozitív hatást fejthet ki. Így összességében kérdés, hogy a szálláshelyeknek mennyire lesz az idén erős nyaruk, ami azért is fontos, mert ez az az időszak, amikor a bevételeik érdemi része keletkezik. A kereslet alakulása szempontjából meghatározó lesz az árazás: a túlárazott szálláshelyek elriasztják a vendégeket és így végül azok kihasználatlanul maradnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!