Először 2020 decemberében fedezték fel Peruban a koronavírus lambda-variánsát, amely a koronavírusban elhunytak 80 százalékáért volt felelős az országban. A WHO június 14-én hivatalosan is az „érdekes” mutációk közé sorolta a Lambdát, amely mára a világ több mint 30 országában ütötte fel a fejét.
A kutatók szerint a delta után a Lambda jelentheti a következő veszélyfaktort a globális pandémiában. Jelenleg négy olyan törzs van, amelyet a WHO aggodalomra okot adónak ítél, az Alfa, a Béta, a Gamma és a Delta. Az érdekesnek tartott mutánsok pedig az Eta, a(z) Iota, a Kappa és a Lambda.
Előfordulása a világban
Az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Amerikában már az év első felében regisztráltak Lambda-eseteket, aztán már a többi kontinensről is. A legutolsó, egyben Japánban a legelső esetet augusztus 7-én jelentették, ami a nemrégiben véget ért tokiói olimpia miatt nem is csoda (Most épp a paralimpia került veszélybe a magas fertőzöttségi számok miatt). Európában a legtöbb Lambda-beteget Franciaországból (55 fő) és Svájcból (22) jelentettek. Viszont jelenlegi tudásunk szerint Magyarországon eddig még nem diagnosztizáltak senkit sem Lambdával.
A berobbant Delta-variánsról elhíresült Egyesült Királyságban az utóbbi egy hónapban például nem regisztráltak új Lambda-fertőzést. Mindez azt jelenti, hogy a júliusi, többségében tengerentúli utazásokhoz köthető nyolc esetszám nem emelkedett, belőlük is csak egy személy keresett fel kórházat, s nem történt haláleset sem az új variáns miatt. Bár az augusztus 6-i héten még mindig 57 830 új Delta-eset rögzítettek Angliában, az angol kutatók szerint mégis roppant fontos a Lambda-változatot górcsővel figyelni, mivel a törzs fertőzőbb lehet, mint a Delta-variáns – írja a sciencefocus.com.
Peruban épp csökkenőben a Lambda-esetek görbéje, hiszen 2021. június 15-én észleltek új eseteket, de Chilében és Ecuadorban is júliusban jelentették az utolsó észleléseket. Viszont az Egyesült Államokban nő a Lambda-fertőzöttek száma, augusztus 4-én több mint 1300 lambda-fertőzöttet tartanak számon, méghozzá 44 különböző államból. Az augusztus 6-án frissített adatok szerint 4080 lambda-variánssal fertőzött személyről lehet tudni világszerte.
Miért veszélyesebb?
Japán tudósok megállapították, hogy a koronavírus Lambda-változata erősebben fertőző és talán ellenállóbb is a védőoltásokkal szemben, mint a vírus eredeti változata. Laboratóriumi kísérletekben azt találták, hogy a Lambda három mutációja segít ellenállni a vakcina által kiváltott antitestek semlegesíő képességének. Két további mutáció pedig hozzásegíti a Lambdát, hogy rendkívül fertőzővé váljon.
„Mivel a WHO még csak „érdekesnek” kategorizálta a Lambdát, az emberek észre sem veszik, hogy folyamatos, komoly fenyegetést jelent a világra” – mondják a japán kutatók.
Dr. Maria Van Kerkhove, a WHO Covid-19 elleni technikai vezetője nyugtatásképpen azt mondja, folyamatosan nyomon követik, mikor kell „aggodalomra okot adó” mutánssá minősíteni. Erre akkor van szükség, ha a törzs „fokozott transzmisszivitási (azaz terjedési) tulajdonságokkal rendelkezik”, vagy „ha fokozott súlyosságú”. Azaz, ha úgy ítélik meg, hogy a vírus terjedése növekszik és káros változást okoz a járványban, emelkedik a virulenciája, megváltoznak a betegség tünetei, vagy az oltások hatékonysága számottevően csökken.
A vakcinák továbbra is működnek a Lambda-variáns ellen?
A NYU Grossman School of Medicine kutatói már tesztelték is az mRNS vakcinák (Pfizer, Moderna) hatékonyságát a mutáns ellen, s eredményeik szerint „valószínűleg nem okoz jelentős védekezésvesztést a fertőzések ellen” a beoltottaknál, mert olyan genetikai anyagot tartalmaznak, amely arra utasítja a szervezet sejtjeit, hogy „készítsenek” koronavírus-tüskéket, ami ezután immunválaszt vált ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg használt vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a Lambda-változat ellen.
Ugyanakkor egy másik elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a Lambda olyan mutációkkal rendelkezik, amelyek „képesek kikerülni a CoronaVac által kiváltott semlegesítő antitesteket. A CoronaVac-kal számos ázsiai országban oltanak.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség az oltások hatékonyságának igazolásához. Az biztos, hogy a Lambda törzsben azonosított egyik mutációt, amely New Yorkban terjedt el leginkább, és „Iota-változatnak” neveznek, valamint egy másik mutáció feltehetően befolyásolja az antitestek iránti érzékenységét, de ezek a kutatások még korai szakaszban vannak.
„Azt hiszem, bármikor, amikor egy új variánst azonosítanak, ami képes gyorsan terjedni a világban, aggódni kell – ezt már Gregory A. Poland, a Mayo Klinika professzora mondja a cnn.com-nak, aki szerint védőoltások létfontosságúak az új koronavírus-változatok, például a Lambda elleni küzdelemben.
A szakember arra figyelmeztet, hogy minél többen nem viselnek maszkot, és továbbra sem oltatják be magukat, annál valószínűbb, hogy további változatok fognak megjelenni a jövőben - köztük olyan is, amely teljesen figyelmen kívül hagyja majd a vakcinákat.
„Mivel a koronavírus továbbra is emberről emberre terjed, minden új fertőzés során egy kicsit megváltozik, ahogy bármilyen más vírus. És ezek a változások vagy mutációk akár jóindulatúak, akár nem, könnyebben átadhatóak és veszélyesebbek is lehetnek. Ezért ez egy ’orosz rulett’, hiszen a vírus szabadon terjedhet maszk és oltás nélkül” – állítja Dr. Poland.
Milyen tünetei vannak a Lambda-variánsnak?
Jelenleg semmi nem utal arra, hogy az új C.37-es, avagy Lambda-variáns fertőzésének tünetei eltérnének a többi koronavírus-törzstől, melyeket a Covid-19-fertőzött emberek többsége legalább egyet észlel magán. Ezek a következők:
- magas testhőmérséklet – amikor lázmérés nélkül is melegnek érezzük a mellkasunkat, hátunkat, fejünket
- folyamatos köhögés – amikor több mint egy órán keresztül folyamatosan köhögünk, illetve három vagy több köhögőroham 24 órán belül
- a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztése vagy megváltozása – amikor semmilyen ízt vagy illatot nem érzékelünk, vagy érzékelünk, de a szokottól eltérő illatokat vagy ízeket
