A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló cégek jóval több profitot termeltek, mint a kevésbé jó kapcsolattal rendelkezők, és több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt majdnem a semmiből - írja a G7.
Az építőipar kimaradt a különadóval sújtott iparágak közül, erre a lap szerint az a magyarázat, hogy itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat. A lap ebbe a négy kategóriába sorolta a negyven iparági vezető céget:
- NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
- NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
- Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
- Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
A lap elemzéséből az derül ki, hogy a negyven cégből tizenhárom került a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságok közé, a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozó van.
Érdekesség, hogy ezen vállalatok jelentős részének nagyon gyorsan ívelt fel a pályája, a tizenháromból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején (ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd is).
NER 1-es vállalatok ebben a kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték.
Ezt a növekedést úgy sikerült elérni, hogy a foglalkoztatásból ilyen arányban nem részesednek a NER 1-es cégek. Ha az alkalmazottak számához viszonyítjuk az üzleti teljesítményt, akkor a kormányközeli építőipari vállalatok kiugróan hatékonyan működnek, háromszor nagyobb árbevétel és négyszer nagyobb nyereség jut egy alkalmazottra, mint az iparágban átlagosan.
A NER 1-es cégek látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik.
Ha a NER1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől. Ez az összeg a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja, vagy inkább járadéka, ezt az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják.
Az érintett vállalatok többnyire, vagy teljes egészében állami megbízásokból élnek, a magasabb nyereséget azzal az állammal szemben érik el, amelynek politikai vezetőivel jó kapcsolatot ápolnak.
