Egyre nagyobb az eltérés az év eleji nyugdíjemelés és az idén várható infláció között. A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében tovább emelte az inflációra vonatkozó prognózisát: immár nem 2,9, hanem 3,1 százalékos áremelkedéssel kalkulkálnak.
Eközben a kormány a nyugdíjakat 2,7 százalékkal emelte januárban. Vagyis ha bejön az MNB előrejelzése, akkor legalább 0,4 százalékponttal maradna el a nyugdíjemelés az árszívnonal emelkedésétől. Reálértelemben tehát rosszul járnak az idősek.
Ennek kompenzálására szolgál a kormány törvényben foglalt kötelezettsége, hogy minden évben vizsgálja meg a nyugdíjemelés és az infláció alakulását, és ha az első nyolc havi folyamatok azt mutatják, hogy az összevetésből nem jönnek ki jól az idősek, akkor gondoskodni kell a kiegészítésről. Erre novemberben szokott sor kerülni. A dolgok jelenlegi állása szerint idén is számítani lehet a kiegészítésre.
A jegybanki jelentésből kiderül továbbá, hogy a gazdasági növekedés miatt prémiumot is kapnak a nyugdíjasok. Szintén törvényi előírás, hogy amennyiben adott évben meghaladja a 3,5 százalékot a GDP bővülése, akkor jár ez a juttatás az időseknek. Mivel az MNB szerint idén 3,8 százalékkal nőhet a gazdaság, az év vége felé erre a kifizetésre is számíthatnak a nyugdíjasok.
Ezeken túl még egy egyszeri összeg érkezhet: szintén a gazdaság jó teljesítményére hivatkozva a kormány mostanában minden évben megjutalmazza az időseket. Eddig Erzsébet-utalványt kaptak a jogosultak, de ezt a juttatási formát idén megszüntették, így vagy készpénzben, vagy SZÉP-kártyában érkezhet a jutalom. A kormányzati bejelentések alapján erre nem biztos, hogy karácsonyig kell várni: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak azt mondta a közelmúltban egy Kormányinfón, hogy akár már most tavasszal sor kerülhet a jutalmak postázására.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
A mai tudásunk szerint mivel az inflációs többlet - amit egyébként a nyugdíjas kosár szerint számolt árindex alapján határoznak meg, de a jegybank erre nem közöl külön előrejelzést - nem haladja meg az 1 százalékpontot, ezért a különbözetet egy összegben kell kifizetni a nyugdíjasoknak, ami viszont nem épül be a nyugdíjakba. A 0,4 százalékpont a januári átlag 133,9 ezer forintos nyugdíj esetében havi 500 forint különbözetet ad, vagyis éves szinten kompenzációként átlagosan 6000 forintra lennének jogosultak az idősek.
A prémium esetében a küszöbértéknek tekintett 3,5 százalékos GDP és a jegybank által várt 3,8 százalékos bővülés különbözetét, vagyis 0,3 százalékpontot kell figyelembe venni. A nyugdíjtörvényben meghatározott képlet alapján azt kapjuk, hogy maximum 6000 forint ezen a jogcímen is megilletné az időseket.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a további egyszeri jutalomra a korábbi években megszokott 10 ezer forintot szánja a kormány, akkor azt kapjuk, hogy jelen állás szerint 6+6+10 ezer forinttal, összesen tehát 22 ezer forinttal egészülhet ki a rendes nyugdíj az év során. Ennél kisebb összeg jár azoknak, akiknek a nyugdíja nem éri el a 80 ezer forintot.
