Márciusban a foglalkoztatás ismét magas szinten állt, 6 hónap után újra átlépte a 4 millió 700 ezer főt. Azaz makroszinten nem látszik probléma a foglalkoztatásban, nincs jelentős munkanélküliség – írja a KSH péntek reggeli adatait értékelve Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ugyanakkor a foglalkoztatási szint éves összevetésben közel 10 ezer fős mérséklődést mutat, bár hozzá kell tenni, hogy a tavalyi évben a márciusi adat volt a legmagasabb, legkiugróbb adat, így ez bázishatás következménye. Havi alapon ugyanakkor a foglalkoztatás jelentősen, 19 ezer fővel bővült a KSH adatai szerint – írja Regős Gábor.
A munkanélküliségi ráta a vártnál jobban alakult: 4,3 százalékot tett ki, ami az előző havihoz képest 0,2 százalékpontos, az egy évvel korábbihoz képest pedig 0,1 százalékpontos mérséklődés.
Van még tartalék a munkarőpiacban, de tenni kell a kiaknázásáért
A magyar munkanélküliségi adat az eurózóna 6,1 százalékos (februári adat) és az Európai Unió 5,7 százalékos átlagánál kisebb, tehát Magyarországon a munkanélküliség az uniós átlagnál kisebb probléma. Ugyanakkor több régiós országban van a magyarnál kisebb munkanélküliség (Csehország 2,7 százalék, Lengyelország 2,6 százalék), ami arra utal, hogy azért még a magyar ráta is lejjebb szorítható, még van tartalék a munkaerőpiacban, bár a szabad munkaerő munkába állításához sokszor képzésre van szükség.
A külföldi munkaerőpiacon dolgozók száma stagnál, 102 ezer főt tesz ki – ők azok, akik itthoni háztartás tagjai, de külföldi telephelyen dolgoznak. A stagnálás talán érthető is, hiszen a legfontosabb befogadó országok (Ausztria és Németország) gazdasága sem erős mostanában, így nincs akkora munkaerőigényük sem. Fontos cél lenne viszont a további kiáramlás megakadályozása, amihez jó és jól fizető itthoni munkahelyekre van szükség – írja a Gránit Alapkezelő szakértője.
Újra szükség lehet a külföldi munkavállalókra is
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a friss adatokat kommentálva azt mondta: „Az első negyedéves munkaerőpiaci statisztikából nem igazán látszik, hogy a múlt év utolsó három hónapjához képest tempósabban növekedett volna a gazdaság. Inkább arról van szó, hogy gyakorlatilag stabilizálódott a munkaerőpiac.” Ez pedig azt jelenti, hogy 2023-ban és 2024 elején, amikor a magyar gazdaság recesszióban volt, csak szerény mértékben nőtt a munkanélküliség. Vagyis a vállalatok nagy része inkább megtartotta a dolgozóit, bízva a későbbi fellendülésben. A szakember szerint ha a geopolitikai helyzet és a kereskedelmi háború nem fogja vissza drasztikusan a magyar gazdaságot, akkor feszesebbé válhat a munkaerőpiac. Ebben az esetben pedig a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint alá csökkenhet.
Összeségében azonban továbbra is kedvezőtlen tényező Németh Dávid szerint, hogy a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken, azaz a bevonható munkaerő limitált. Ezért a fellendüléssel párhuzamosan újra előtérbe kerülhet az is, hogy külföldi munkavállalókkal kell majd bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Van magyarázat az aktivitás csökkenésére
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet: A stabil foglalkoztatási szint mindenképpen kedvező a gazdasági kilátások bizonytalansága mellett, ugyanakkor a gazdasági helyzet kettőssége a foglalkoztatottak számának alakulásában is visszatükröződik. A külső kereslet gyengélkedésének leginkább kitett iparban foglalkoztatottak száma éves alapon csökkent az idei első negyedévben. Itt feltehetően inkább a természetes fluktuáció (felmondások, nyugdíjba vonulás) hatása jelenhetett meg, amely nyomán megüresedő álláshelyeket nem feltétlenül töltötték fel a vállalatok az alacsony keresletre tekintettel. Az iparban dolgozók számának csökkenését ugyanakkor ellensúlyozta, hogy a szolgáltatások körében bővült a foglalkoztatás. Ez utóbbin belül is elsősorban az állami szférában nőtt a létszám.
Az aktívak száma az idei év elején kismértékben csökkent. Az inflációs időszakban megfigyelhető volt, hogy nőtt a háztartások munkaerőpiaci aktivitása, többen így próbálták meg ellensúlyozni az áremelkedés nyomán romló jövedelmi helyzetüket. Várható volt ugyanakkor, hogy a jövedelmi helyzet javulásával, amely a bérek dinamikus emelkedéséből következik az aktivitás is csökkenésnek indulhat, a 68,2 százalékos aktivitási ráta azonban ezzel együtt is rendkívül magas, érdemben meghaladja az uniós átlagot.
Az év egészét tekintve idén kismértékű bővülésre számít Molnár Dániel a foglalkoztatás tekintetében, amelyet jövőre gyorsabb növekedés követhet. Viszont már középtávon lehet rá számítani, hogy ismét megjelenik majd a munkaerőhiány a gazdaságban főleg a szakképzett munkaerő vonatkozásában, amely ugyanakkor a bérdinamikára pozitív hatást gyakorol majd.
A kormány szerint Európa élmezőnyéhez tartozunk
A kormány részéről Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár értékelte az adatokat – azt írta közleményében, hogy hazánk – a foglalkoztatottsági adatok tekintetében – továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik. A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén márciusban – hívta fel a figyelmet.
