Körülbelül 150-200 hektáron folyik a spenót nagyüzemi körülmények közötti termelése, emellett viszont elsősorban a helyi piacok és kiskertek növényévé vált - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a Magyar Hírlapnak, amelynek csütörtöki számából az is kiderül, hogy Magyarországon fejenként csupán pár dekát fogyasztunk a zöldségből.
Ledó Ferenc hozzátette, hogy a spenót betakarításának szezonja május 20. és június 10. között van, így a gyorsan kifutó zöldségek közé tartozik. Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. Az egy főre jutó fogyasztás néhány dekagramm, ami elsősorban egy-két tavaszi és őszi hónapra korlátozódik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a friss spenót behozatala hetven százalékkal (42,3 tonnára) esett 2017-ben az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító továbbra is Olaszország (25,5 tonna) maradt. A kivitel ugyanekkor (elsősorban Románia felé) hét tonnáról 10,1 tonnára ugrott. A friss spenót magyarországi importjának értéke 49 százalékkal 35 millió forintra esett, míg az export értéke 45 százalékkal 1,98 millió forintra emelkedett 2017-ben.
A fagyasztott spenót behozatala két százalékkal (1,74 ezer tonnára) csökkent az elmúlt évben. A legnagyobb beszállítók Belgium (411 tonna), Ausztria (380 tonna) és Szlovákia (376 tonna) voltak. A kivitel hat százalékkal 612 ezer tonnára csökkent, a főbb célpiacok Csehország, Horvátország és Románia voltak. A fagyasztott spenót importjának értéke tíz százalékkal 336 millió forintra emelkedett, míg az exportból származó bevétel 12 százalékkal 115 millió forintra csökkent 2017-ben az előző évihez képest.
