Nagy port vert fel február elején, amikor a Makronóm Intézet elemzője másfél nappal azelőtt körbeküldte a sajtónak a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról írt analizését, hogy azt a KSH közzétette volna.
Megindult a nyomozás, hogy ki sértette meg az embargós szabályt, miszerint a KSH-adatok fél 9-es publikálása előtt senki nem tehet közzé semmit. Az újságok, így mi is, fél órával korábban, 8-kor megkapjuk, mi fog kimenni, de természetesen mi is kötelesek vagyunk megvárni a fél 9-es időpontot.
Mások, így a minisztériumok viszont már a 8 órás időpont előtt, sőt, napokkal korábban hozzájuthatnak az információkhoz, amennyiben kérik, s azt továbbíthatják a velük szerződött elemző, kutató cégeknek, természetesen azzal, hogy ők sem jelentethetnek meg semmit a KSh-adatról annak hivatalos közlése előtt.
Ilyen szerződése volt a Makronóm Intézetnek a negyedik Orbán-kormány ideje alatt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, ám az tavalyi megszűnt, a feladatai két új tárcához, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz került. Ebből logikusan következik, hogy a Makronóm-szerződést is ők vitték tovább, vagy közülük az egyik.
Az viszont már nem, hiszen az ominózus adatot mások is kiszivárogtathatták. Ebből kiindulva intézett Tóth Bertalan, az MSZP exelnöke parlamenti írásbeli kérdést valamennyi tárcához, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz: az ő titkárságukról küldték-e tovább a Makronóm Intézethez a KSH embargós adatait?
Válasz egyelőre még csak az MNB-től érkezett, bár ez még nem jelent szabálytalanságot, hiszen a válaszadási határidő csak március 1-jén éjfélkor jár le.
A jegybank elnöke, Matolcsy György ezt írta:
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden esetben, így a KSH embargós adatainak kezelésénél is a legszigorúbb irányadó szabályoknak megfelelő módon jár el, így – ahogy eddig sem, úgy – most sem adott át embargós adatokat harmadik félnek”.
Az MNB első embere ehhez még hozzátette:
„... az MNB nem állt és nem áll szerződéses viszonyban a Makronóm Intézettel, sem annak gazdasági társaságaival”.
De akkor ki volt a hunyó? Reméljük, legkésőbb március 1-jén ez is kiderül.
Korábban egyébként Matolcsy már arról tájékoztatott, hogy az MNB jelenleg is adatgyűjtést folytat az eset körülményeinek feltárása érdekében, ugyanakkor az MNB rendelkezésére álló, illetve a nyilvánosan elérhető információk alapján egyelőre nem merült fel olyan gyanú, amely piacfelügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását tenné szükségessé.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
