Lapunk szerkesztőségi mail-címére is beérkezett február 4-én szombaton délután 2 óra előtt két perccel az az email, amely Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetőjének friss KSH kiskereskedelmi adatokhoz fűzött szakmai kommentárját tartalmazta. Apró szépséghiba, hogy maguk a kommentált adatok csak több mint másfél nappal később, február 6-án, hétfőn reggel fél 9-kor kerültek nyilvánosságra, addig embargósok voltak.
Az embargó bevett szokás, melynek célja, hogy mindenki azonos időpontban jusson hozzá az akár piac-, akár árfolyambefolyásoló információhoz. Bár az újságoknak pontosan fél órával az embargó lejárta előtt a KSH elküldi az adatot, azt csak fél 9-kor (a múlt év végéig 9-kor) jelentethetik meg. Csak bizonyos kormányzati szereplők kaphatják meg az adatot ennél korábban, az adatközlést megelőző munkanapon 17 órakor – vagyis az ominózus esetben pénteken délután 5-kor, de azt semmilyen körülmények között nem adhatják ki piaci szereplőnek.
Az embargós adatokat közlő Makronóm Intézet még a Palkovics László által irányított Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött szerződéseket. Ez a tárca tavaly ugyan megszűnt, ám miután a vállalkozásfejlesztés a Nagy Márton irányítása alatt megalakult Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz került, míg a felnőttképzés a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, a Makronóm úgymond átkötötte a szerződéseit.
Kézenfekvőnek tűnik az a feltételezés, hogy ettől a két tárcától kerülhetett idő előtt az intézethez az adat. Bizonyosság azonban e tekintetben nincs. A KSH az említett adat megjelentésének napján, azaz február 6-án, hétfőn kiadott közleményében sietett leszögezni, hogy az embargó szabályait súlyosan megsértették, kiemelve, hogy hasonló eset még soha nem fordult elő az elmúlt évtizedekben. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy az esetet mihamarabbi kivizsgálják.
Ez a vizsgálat egy állami szervtől szokatlan gyorsasággal, öt nap alatt le is zajlott. Mely arra jutott, hogy a hivatal munkatársai nem hibáztak, „az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó címzett titkársága tévedésből továbbította a Makronóm Intézet számára”, hozzátéve, „az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz azonnali hatállyal visszavonja”.
Ez alapján szegezte az MSZP országgyűlési képviselője, az ellenzéki párt exelnöke, Tóth Bertalan írásban azt a kérdést nemcsak Nagyhoz és Csákhoz, hanem az összes tárca irányítójához, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökéhez, vajon a hozzájuk tartozó titkárságról küldték-e tovább a KSH embargós adatait?
Válaszok egyelőre még nem érkeztek, de ebben speciel nincs semmi különös, az MSZP-s honatya ugyanis február 14-én küldte be az írásbeli kérdéseit, márpedig azok megválaszolásának határideje a jogszabályok szerint 15 nap, ami ez esetben március 1-jén éjfélre esik.
Már megérkezett viszont a válasz az MNB-elnökéhez a Tóth által korábban benyújtott azon kérdésre, miszerint „Indít-e piacfelügyeleti eljárást a KSH adatszivárgása miatt?” Matolcsy György válaszából az derült ki, hogy
az MNB jelenleg is adatgyűjtést folytat az eset körülményeinek feltárása érdekében, ugyanakkor az MNB rendelkezésére álló, illetve a nyilvánosan elérhető információk alapján egyelőre nem merült fel olyan gyanú, amely piacfelügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását tenné szükségessé.
Az adatszivárgás után egyébként Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője bennfentes kereskedelem és hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
