Amióta Kármán András pénzügyminiszter a május 12-ei parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez indokolatlanul kapcsolódó kedvezményeket, a figyelem középpontjába kerültek a bizalmi vagyonkezelők. Ez hatalmas vagyonokat érint: a magyar bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyon az elmúlt években dinamikusan nőtt, s mára elérte a mintegy 12 ezer milliárd forintot, az egy vagyonkezelőre eső átlagos kezelt vagyon pedig meghaladja az 1,8 milliárdot.
Az RSM Hungary Zrt. honlapján elérhető információk szerint a vagyonkezelő személye alapján megkülönböztethetünk üzletszerű és nem üzletszerű (eseti) bizalmi vagy családi vagyonkezelést (BVK). Az pedig az Apelso elemzéséből derül ki, hogy Magyarországon a bizalmi vagyonkezelők mintegy 91 százaléka a nem üzletszerű, családi célú formában működik, és a szektor földrajzilag erősen Budapestre koncentrálódik. Az eseti vagyonkezelések száma dinamikusan növekszik, három hónap alatt 227-tel bővült, miközben az átlagos kezelt vagyon 1 milliárd forint körül mozog.
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszony jön létre, ha vagyonrendelőként egy vagyonkezelésre szakosodott professzionális szolgáltatóval (bizalmi vagyonkezelő vállalkozással) kötünk bizalmi vagyonkezelési („bvk”) szerződést
– olvasható az RSM oldalán. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet jegybanki engedély birtokában kft., zrt., EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe és ügyvédi iroda végezhet. Megbízhatunk ugyanakkor a vagyonkezeléssel egy közeli családtagot, barátot vagy akár saját magunkat, illetve egy általunk alapított céget is: ilyenkor a legtöbb esetben családi vagyonkezelésről van szó, ahol a vagyonkezelés eseti jellegét az adja, hogy a vagyonkezelő összesen egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján látja el a vagyonkezelési tevékenységét.
Fotó: Depositphotos
Magyarországon jelenleg 13 hivatalos, üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével és működik a piacon. Az eseti bizalmi vagyonkezelők száma gyorsan változik, mintegy 1800-1900 van jelen Magyarországon. A profi bizalmi vagyonkezelők száma alig növekszik: míg 2021-ben tíz vállalkozás szerepel az MNB üzletszerű bizalmi vagyonkezelőket tartalmazó nyilvántartásában, ez a szám jelenleg 13, tehát a piac stagnál.
| Bizalmi vagyonkezelő neve | tulajdonosa |
| AGBVK Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. | Vida József |
| Airon Trust Kft. | Danku-Szigecsán Eszter |
| Aliz Emerald Zrt. | RIIL Holding Észtország |
| Apelso Trust Zrt. | Antall György, Illés István |
| Arrabona Trust Zrt. | Paár Attila |
| Bergmann Bizalmi Vagyonkezelő Kft. | Bergmann Péter |
| Capital Trust Zrt. | Gregor Attila |
| Confido Zrt. | Jung Gábor, Rosta István |
| DH Holding Zrt. | Polyák József |
| Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. | Szíjj László |
| Portum Trust Zrt. | Szutrély Gergely |
| Revertor Zrt. | Fényes László |
| Sine Qua Non Trust Zrt. | Horváth Balázs |
Mi a baja a kormánynak a bizalmi vagyonkezelőkkel?
Kármán András parlamenti meghallgatása után hamarosan meg is jelent egy kormányhatározat, amely előírta, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges.
A LeitnerLeitner adótanácsadó oldalán frissen megjelent információk szerint a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó számos kedvezményes adózási szabály egyike, hogy a társasági adóról szóló törvény szerint a kezelt vagyonnak nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha mind a vagyonrendelő, mind a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje/i természetes személyek, és kizárólag pénzügyi eszközökből származott bevételük (csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén). Függetlenül attól, hogy esetleg más vagyontárgy is a kezelt vagyon részét képezi.
A bizalmi vagyonkezelésről is lesz szó lapcsoportunk, a Klasszis Média június 9-én tartandó Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 című konferenciáján, amelyen való személyes részvételre itt jelentkezhet:
Mi lesz a privát vagyonokkal? Milyen változásokat hoz 2026 a vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés, az alapítványok, a magántőkealapok terén? Mi vár a magyar gazdaságra és a tőkepiacokra?
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
A Telexen írt arról Székely György, az Andersen Adótanácsadó partnere, hogy a bizalmi vagyonkezelés elsődlegesen egy vagyontervezési és vagyonvédelmi célokat szolgáló konstrukció, amely azért került be az újrakodifikált Ptk.-ba, mert a jogalkotó felismerte, hogy a rendszerváltozás óta létrejött egy olyan vállalkozói réteg, amelynél égető probléma a generációváltás és a hozzákapcsolódó vagyontranszfer. Ezek kezelésére korábban hazánkban nem állt rendelkezésre megfelelő eszköz, szemben számos nyugat-európai országgal.
Szintén a Telexnek nyilatkozó Antall György, az Apelso Wealth Management partnere arról beszélt, hogy a meghallgatás alapján az indokolatlan adókedvezményeket az új kormány szeretné megszüntetni. A magyar rendszer valóban szélsőségesen eltért szerinte a nemzetközi gyakorlattól abban a kérdésben, hogy a magyar szisztémában volt arra lehetőség, hogy
valaki betegye a cégét egy bvk-ba, majd annak felértékelődése és eladása után öt év türelmi idővel ezt adófizetési kötelezettség nélkül eladja.
Ez nyilvánvalóan ütközött az adósemlegesség elvével, vagyis ha valaki „simán” eladta a cégét, akkor sokat adózott a nyeresége után, míg ha valaki azonos gazdasági tartalommal, de egy bvk-ba pakolta a cégét, az adómentesen értékesített. Az adómentes felértékelési lehetőség világviszonylatban is unikális volt Antall György szerint, és finoman szólva sem volt követendő példa. Más országokban is vannak adókedvezmények, amelyek például adóhalasztást tesznek lehetővé, de a teljesen adómentes értékesítés tényleg ritka, ennek eltörlése szerinte indokolt.
