A globális gazdaság komoly stressz alá került, ez többféle forrásból származik, mondta el a kialakult helyzetről Hans Dewachter, a KBC Group vezető elemzője. A megugró infláció miatt a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek, és kialakult egy stagflációs sokk. Láthatóak strukturális kockázatok is, amelyek például a demográfiai helyzet, a deglobalizáció vagy éppen a klímaváltozás miatt is. Nem múlt el a pandémia sem, hiszen látjuk, hogy Ázsiában ez továbbra is kérdés, miközben kiderült, hogy a kínai zérótolerancia nem jó válasz.
Megállhat az energiaárak növekedése
Az energiahelyzet alakulása kulcskérdés lehet számos iparág számára. Úgy tűnik, hogy az idei télen nem lesznek komoly ellátási problémák, azonban a következő év kapcsán sok a bizonytalanság. Európa az elvárásoknak megfelelően feltöltötte a gáztárolókat, ami megfelelő mozgásteret jelent. Érdemes megemlíteni azt is, hogy idén ugyan megoldották az európai országok a beszerzést, de ez a gáz árában visszaköszönt. Ez pedig az energiaintenzív iparágakat megrázta. Ráadásul például az amerikai árakkal összehasonlítva Európában ez versenyképességi problémákat okozott, illetve ez kihat majd a jövőre is.
Az energiaválság a nemzeti jövedelmek vásárlóerejére is negatívan hatott. A cserearányok eltolódása a vásárlóerő visszaesésével járt Európában. Hogy a reálgazdaságra ezek a sokkok milyen hatással lesznek, az nem egyértelmű. Egyelőre Európa gazdasága meglepően ellenállónak bizonyult, még a harmadik negyedéven is növekedés volt. A magas bázis miatt viszont jövőre stagnálás várható, esetleg minimális növekedést tud majd felmutatni. Ugyanakkor jó hír, hogy az alapforgatókönyvük jelentő recesszióval nem számol.
A jövő év végén jöhet komolyabb inflációs fordulat
A felmérések szerint a háztartások várakozása meglehetősen borúsnak tűnik. Ebben a jövő év elején várható gazdasági lassulás mellett szerepet játszhat, hogy az infláció továbbra is magas marad. Magyarország esetén a KBC előrejelzése szerint idén éves szinten 14, jövőre 14,3 százalékos lehet. Azt, hogy mikor és hogyan fog az infláció normalizálódni, egyelőre nem lehet megmondani. Igaz, a magas bázis miatt, ha nem jön újabb extrém sokk, akkor a jövő év második felében európai szinten csökkenés valószínűsíthető. Értelemszerűen a magas infláció együtt jár a magasabb kamatszintekkel is. A KBC elemzése szerint az Európai Központi Bank jövőre még emelni fogja a kamatait, ráadásul az még 2024-ben sem fog csökkenni.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a magyarországi folyamatokat tekintette át. Ő is jelezte, hogy az infláció nagyon magas, ráadásul ezen belül a hatósági áras termékek ára, az energiaárak elengedése miatt megugrott. Nehézséget jelent az is, hogy az élelmiszerek inflációja kiugróan magas. Várhatóan a jövő év nyaráig magas marad az infláció és csak az utolsó negyedévben látunk majd dinamikus csökkenést. Az éves átlag jövőre 13-14 százalék lehet.
Az élelmiszer- és energiaárak áttételesen is visszaütnek
A bérdinamika erős maradhat, ám ennek ellenére is visszaeshet a háztartások fogyasztása. A legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknál (első három decilis) kiadásainak 30 százaléka élelmiszerre megy, ha az energiát is hozzávesszük, akkor ezek a csoportok a jövedelmük 60 százalékát költhetik el. Ha az árak tovább emelkednek, akkor 70 százalékot is elérheti ez az arány, akkor nem marad anyagi keretük szolgáltatásokra, ami visszaesést generálhat ebben a szektorban. A recesszió közelében leszünk jövőre, és 2024-ben ugyan megindul a növekedés, de akkor sem várható brutális növekedés.
A forint legkényesebb pontja a folyó fizetési mérleg, amely nagyon komoly hiányt mutat. Ez jövőre javulhat, ha a költségvetés hiányát sikerül lefaragni. Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok is alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. Ha elkezdenek megtakarítani, akkor a folyó fizetési mérleg is javulhat. Ez erősítheti a forint helyzetét, előrejelzésük szerint az euróval szemben 400 alá mehet az árfolyam, akár 380 körüli szintig.
Lehetőségek is nyílnak
Az elmúlt évtizedekben a kereskedelmi forgalom globálisan folyamatosan növekedett. A régión belüli kereskedelem Európában nagyon kis mértékben esett vissza az utóbbi időszakban. Elképzelhető ugyanakkor, hogy itt változások lesznek majd. Mindez akár a gyártás visszatelepítésével is járhat, mondta el Németh Dávid. A munkanélküliek száma kifejezetten alacsony, a másik oldalról viszont ez szűk keresztmetszetet is jelent.
Az ipari termelés idén növekedést mutatott, a járműgyártás kimászott a gödörből, emellett a számítógépek, elektronikai eszközök gyártása folyamatosan erős volt. Pozitívum, hogy a megrendelésállomány még a legutóbbi adatok szerint is növekedett. Az építőipar bruttó hozzáadott értéke nagyon megnőtt az elmúlt 5-6 évben. Ráadásul, összehasonlítva a régióval, komoly növekedési kilátások nincsenek. Sőt, a megrendelésállomány már azt jelzi, hogy megtorpanás jöhet. A K&H várakozása szerint jelentősebb lassulás lehet e területen.
Rajna Gábor, a K&H Bank Üzleti ügyfelek divíziójának vezetője a hazai nagyvállalatok helyzetéről beszélt. Mint jelezte, a bank által régóta vizsgált nagyvállalati növekedési index erős pesszimizmust mutat, ugyanakkor érdekesség, hogy miközben a makrogazdasági kilátásokat nagyon gyengének látják, a saját helyzetüket ennél kedvezőbbnek.
Nagyon sok cég látja azt, hogy a forint nagyfokú volatilitása káros, még az exportőr vállalatok is problémának tallálkák ezt, annyira felerősödött az árfolyammozgás. Új megoldás: csökkentik az ajánlatok érvényességi idejét, euróban adnak ajánlatot, illetve fedezeti ügyleteket kötnek. Pozitívnak látják a foglalkoztatási helyzetet, a döntő többség azt gondolja, hogy nem csökken a létszám, kisebb részük pedig még növelni is szeretné a munkatársak számát.
