Pontosan egy hét múlva utalja a nyugdíjprémiummal kiegészített szokásos havi nyugdíjat a Magyar Államkincstár (a postai kézbesítés később érkezik). A tervezettnél gyorsabb gazdasági növekedés miatt jár a többlet az időseknek. Lesz köztük olyan, aki tényleg jól is járhatna, de nem fog.
Azok a nyugdíjasok, akik az öregségi ellátásuk mellett özvegyi nyugdíjra is jogosultak, mindkét ellátás után számíthatnak prémiumra. Ezt a törvényi feltételek biztosítják. Azonban rájuk is vonatkozik a kiosztható maximális összeg szabályozása, amely nem engedi, hogy egy nyugdíjas 18 ezer forintnál többet kapjon.
Vagyis lehet, hogy az átlagtól jócskán elmarad a havi rendes saját jogú nyugdíja a jogosultnak, tehát minden plusz pénz jól jönne neki, de csak annyit kap majd, amennyit a nála több tízezer forinttal több nyugdíjban részesülő sorstársa. Pedig többet is kaphatna.
Nézzünk egy példát a folyósítást intéző államkincstár oldaláról. A tények a következők: a GDP 4,4 százalékos lehet az idénre tervezett 3,5 százalékkal szemben, így a köztes rész, 0,9 százalék a számítás alapja. Ezt kell beszorozni a november hónapra járó nyugdíj 25 százalékával, de - és itt jön a lényeg - legfeljebb 20 ezer forinttal. Tehát a 25 százalék kiadhatna 30 ezer forintot is, a törvényi maximum akkor is csak 20 ezer forintot enged. Egy szó mint száz, 18 ezer forintnál senki nem kaphat többet a saját jogú nyugdíja után. Ők azok, akiknek legalább 80 ezer forint a havi nyugdíjuk.
De mi van azokkal, akiknek jóval kisebb a saját jogú nyugdíjuk, de más ellátásban is részesülnek? Ha például valaki havi 58 ezer forint nyugdíjra jogosult, ami bőven alatta van a 130 ezres átlagnak, de még a mediánnak is, és emellett további 46 ezer forint özvegyi nyugdíjra is jogosult, akkor hiába, hogy mindkét ellátás jogosultsági alapot teremt a prémiumra, kisebb összeget utalnak majd ki neki, mint amennyi ezek alapján járna.
Az öregségi és az özvegyi alapú prémium egybeszámolva 23 400 forint prémiumot jelentene az idősnek. De csak 18 ezer forintot fog kapni, mert a törvény rendelkezése értelmében a különböző jogcímen érkező nyugdíjakat egybe kell számolni, egy kalap alá kell venni. Vagyis úgy veszik, mintha egy jogcímen, például öregségi nyugdíjként havi 104 ezer forint ellátásban részesülne az illető. Ez alapján pedig csak 18 ezer forint jár neki, nem több.
Ezzel együtt nyilván minden érintettnek jól fog jönni az év végi kiegészítés. Ami a jövőt illeti, kérdés, hogy marad-e a nyugdíjak 2019 januárjára időzített 2,7 százalékos emelése, vagy a kormány elfogadja a Magyar Nemzeti Bank számításait, melyek szerint jövőre 3,1 százalék lesz az infláció (amihez igazítják a nyugdíjemelés mértékét).
Volt már arra példa a közelmúltban, hogy a nyár elején elfogadott, a következő évre szóló nyugdíjemelést felülvizsgálta a kormány, és év végén magasabb emelést fogadott el. A tavalyi évre például eredetileg 0,9 százalékot szánt a kormány, végül - látva az emelkedő inflációt - 1,6 százalékkal toldották meg januárban a járandóságokat. Ám ez sem volt elég, abban az évben novemberben kiegészítést is kellett fizetni az nyugdíjasoknak.
Ha most nem lép a kormány, akkor csak jövő novemberben érkezhet a nyugdíjkiegészítés (ami a prémium mellett egy másik, szintén törvényben rögzített formája az ellátások éven belüli növelésének), amivel a járandóságok felzárkóznak az árszínvonalhoz.
