A nagy vitát kiváltott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló, úgynevezett új katatörvény kormányrendelet szintű módosítása jelent meg a hétfő éjjeli Magyar Közlönyben. A módosítás egy elég banális hibát javít ki, ugyanis eddig a törvény nem szabályozta, mi a teendő akkor, ha megszűnik a katás vállalkozó főfoglalkozású mivolta. A módosítás értelmében
ha a kisadózó a törvény bármely kitétele szerint nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, akkor annak a hónapnak az utolsó napjával megszűnik a kisadózói alanyisága is,
erről pedig a következő hónap 15. napjáig kell nyilatkozni az adóhatóságnak. Ha ezt nem, vagy hibásan teszi meg, akkor az adóhatóság ezt határozattal állapítja meg.
Egy másik módosítás azt rögzíti, hogy az adózás rendje szerinti kifizetőtől (gyakorlatilag cégtől, intézménytől) szerzett bevétel esetén
csak akkor szűnik meg a katás alanyiság, ha a bevételt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzi meg.
Eddig – a taxisként szerzett „céges számla” mellett – csak a vállalkozó számláján jóváírt kamat volt a kivétel. Most azonban ez a kör kibővül. Így például az sem szünteti meg a katás adóalanyiságot, ha cégtől, intézménytől tevékenységéhez adományt, támogatást kap a katás egyéni vállalkozó. Vagy olyan esetben sem, ha például a katás egyéni vállalkozó egy cég (például saját korábbi vállalkozása) felszámolása, végelszámolása során annak eszközeit megszerzi.
Érdekesség ugyanakkor, hogy ez utóbbi módosítás csak a november 1-jét követően megszerzett bevételekre vonatkozik, vagyis ha az új katatörvény szerinti egyéni vállalkozó ilyen bevételt szerzett szeptember 1. és október 31. között, akkor le kellett mondania katás adóalanyiságáról.
A rendelet módosítja az átalányadós egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat is. Az új szabály szerint
jövő évtől az autósoktatók – amennyiben átalányadózó egyéni vállalkozók – 80 százalék költséghányadot számolhatnak el,
vagyis csupán bevételük 20 százaléka számít jövedelemnek. (Ami – hasonlóan a többi átalányadózó egyéni vállalkozóhoz – az éves minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó alól.)
A rendeletben módosítják a köznyelvben „csipszadó” néven ismert népegészségügyi termékadónak az extraprofitadóval kapcsolatos szabályait. A sütőipari termék előállításához használt, meghatározott mértéknél több cukrot, édesítőszert vagy sót tartalmazó lisztkeverék kikerült a kivételek közül, így arra – amennyiben azt vagy az abból készített terméket a vevője nem külföldre történő továbbértékesítésre szánja – ugyancsak extraprofitadót kell fizetni.
