<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A lehetséges európai uniós szankciók és a magyar tiltakozás kapcsán közölt a helyzetről elemzést a Financial Times.

Brüsszelből nézve sem egyértelmű, hogy Orbán Viktor tiltakozása az újabb oroszok elleni szankciók miatt az unióval folytatott következő csörte, vagy jogos aggályok merültek fel Budapest részéről. A tengeri kikötővel nem rendelkező ország döntően Oroszország irányából kiépített vezetéken jut kőolajhoz, így a magyar kormány szerint az orosz olaj- és üzemanyagimportra vonatkozó embargót szinte lehetetlen kezelni - írja a Financial Times.

Nem véletlenül jelentette ki mind a külügyminiszter, mind Orbán Viktor miniszterelnök, hogy nem támogatják az EU-nak az orosz kőolaj- és üzemanyagimport betiltására vonatkozó tervét, hacsak nem mentesítik azokat az országokat, amelyek kizárólag orosz csővezetékekre támaszkodnak a kőolajszükségleteik ellátásában. Magyarország egyébként nem egyedüliként áll ellen a tervezetnek, de egyértelműen Budapest tiltakozik a leghangosabban. Érdemes kiemelni, hogy a szankciók bevezetéséhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Magyarországra dobott gazdasági atombombaként beszélt a tervezett szankcióról Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Magyarországra dobott gazdasági atombombaként beszélt a tervezett szankcióról Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kérdés azért is okoz sokak számára fejtörést, mert az EU és Magyarország viszonya nem felhőtlen, Orbán Viktort és kormányát az utóbbi időben számos kritika érte túlzott oroszbarát viselkedése miatt. Ráadásul nem ez az egyetlen erős ütközőpont, hiszen áprilisban az Európai Bizottság megindította a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Ezt a magyar kormány kommunikációjával szemben nem a „pedofil törvény” miatt tette meg az EU, hanem a mechanizmus az uniós pénzek védelmét szolgálja. Az eljárás kapcsán Brüsszel a következő problémás területeket nevezte meg: a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése, a korrupció.

Szijjártó Péter az utóbbi időben tett nyilatkozataiban ugyanakkor rendre azt hangoztatta, hogy a magyar vétó nem politikai, hanem ellátásbiztonsági okokat szolgál. Szerinte a magyar energiaellátás jelenleg biztos lábakon áll, de ez a szankciócsomag alapjaiban rengetné azt meg. Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatában erre még rá is tromfolt erre: "Ez a javaslat a magyar gazdaságra ledobott atombombával ér fel" – jelentette ki a miniszterelnök.

A Financial Times által megszólaltatott uniós diplomaták a magyar kormány kemény kijelentései ellenére bizakodóak. Szerintük Magyarországot előbb-utóbb sikerül meggyőzni új infrastruktúra finanszírozásának ígéretével. „Mindig keményen tárgyalnak, de a másik öt [szankciós] csomagot támogatták” – mondta az üzleti lapnak az egyik megszólaló.

Hogy meddig megy el Orbán Viktor, azt persze nehéz felmérni. Hiszen nemcsak a magyar közvélemény felé használ drámai jelzőket az orosz importkorlátozás kapcsán, hanem az Unió felé is így kommunikál. A kormányfő csütörtökön Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében azt mondta, Magyarország nem tudja „jelen formájában” támogatni az EU legújabb szankciótervét. Egy kiskaput azért hagyott a magyar kormányfő, amikor azt írta, a szankciók a szükséges nemzeti források drasztikus átcsoportosítását tennék szükségessé, miközben az EU erre csak papíron biztosít anyagi fedezetet.

A Finanacial Times idézi Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is, aki megismételte azt a magyar olvasó- és nézőközönség által már ismert kijelentést, miszerint a szankció két szempontból is óriási érvágás lenne az országnak. Egyrészt nincs megfelelő csővezeték-hálózat kiépítve, amelyen nyugati irányból kaphatnánk olajat, másrészt a társaság finomítója sem alkalmas arra, hogy máshonnan származó olajat feldolgozzon. Szerinte a nyugati országok sokkal könnyebb helyzetben vannak, hiszen tengeri összeköttetés révén hozzájutnak közel-keleti olajhoz, amelyet az erre specializált finomítókban fel tudnak dolgozni.

Azt a brit üzleti lap is leszögezi, hogy számos közép-európai ország olajellátása a szovjet időkben kiépített Barátság (Druzsba)-kőolajvezetéken történik. Az egyetlen alternatív útvonal az Adria-vezeték, ennek kapacitása azonban kisebb, mint Magyarország olajszükséglete. Miután a Mol kezében van a pozsonyi olajfinomító is, amelyet ugyancsak az orosz olaj (REB - Russian Export Blend  vagy Ural olaj) feldolgozására specializáltak, Szlovákia is hasonló cipőben jár, mint a magyarok.

Hernádi Zsolt a lapnak azt is hangsúlyozta, hogy embargó esetén a jelenlegi szint 60-70 százalékán sem lehetne biztosítani a piaci kínálatot, ami az ellátás biztonságát is veszélyeztetné. Így a következő 3-4 évben Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában is hiánnyal kellene számolni.

Az EU részéről egyébként a magyar és a szlovák kérés valamilyen szinten nyitott fülekre talált, hiszen ennek a két országnak egy plusz évet ajánlottak, így 2023 végéig lenne lehetőségük az orosz olaj importjára. Ugyanakkor Karol Galek, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára is a Mol által hangoztatott állítást ismételte meg, amikor azt mondta, három évre van szükségük a pozsonyi finomító átalakításához, amelyből Ausztriába, Csehországba és Ukrajnába is szállítanak üzemanyagot.

Egyes EU-s diplomaták egyébként azt jelezték, hogy objektív kritériumok alapján kellene meghatározni, hogy mely ország mennyi időre kapjon mentességet, és az eleve kedvezményezettek mellett Bulgária és Görögország esetét is vizsgálni kellene.

Az orosz olajról való átállás időigényes és pénzbe kerül, ami indokolttá teszi Magyarország fenntartásait – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank magyarországi olaj- és gázpiaci elemzője a lapnak. Aki azt is megjegyezte, nem annyira szerencsés, hogy egy szakmai kérdés ilyen politikai körítést kapott. „Intenzív tárgyalások folynak erről", jegyezte meg Pletser Tamás is. A szakértő úgy véli, létre fog jönni valamiféle megállapodás, ami átmeneti időszakot enged majd több országnak. Az is elképzelhető, hogy a végén valóban függetlenedni tudnak az orosz olaj használatától. Pletser szerint az EU az alternatív, párhuzamos infrastruktúra jelentős pénzügyi támogatásával édesíthetné meg a megállapodást.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.