Az infláció EU-bajnok, az ipari termelés zuhan, a kiskereskedelmi fogyasztás csökken, a belföldi turizmus esik, a technikai recesszió is teljesült, a reálbérek kevesebbet érnek. Gyakorlatilag egyetlen adat van, amivel a kormány büszkélkedhet, ez pedig a munkanélküliség. Ugyanakkor ebben a kategóriában is nagyon könnyű trükközni az adatokkal.
2023. áprilisban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében 235,5 ezer álláskereső szerepelt, ami közel 6,4 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva
- közölte az NFSZ.
És valóban: tavaly áprilisban 241,7 ezer álláskeresőt regisztráltak, ami 3,82 százalékos munkanélküliséget jelentett, szemben a mostani 3,74 százalékos adattal. Ahogy azonban mondani szokták, az ördög itt is a részletekben van: azt nem szokták kihangsúlyozni, hogy a népességfogyás miatt meredeken zuhan a munkaképes korú emberek (15-64 év között) száma. Konkrétan:
idén áprilisban 6 millió 288 ezer ember volt munkaképes, tavaly áprilisban még 6 millió 336 ezer ember. Tehát mindezt úgy is lehet értelmezni, hogy ugyan 6,4 ezerrel valóban kevesebb az álláskereső, de 48 ezerrel eleve kevesebben is dolgozhatnának az NFSZ adatai szerint. Ez nagyjából egy Eger méretű város lakosságának felel meg mínuszban. 2015 decemberében pedig még 6,5 millió ember tartozott ebbe a korcsoportba.
Mint minden statisztika, így a 3,74 százalékos munkanélküliség is csak egy országos átlag, amitől lefelé és felfelé is jelentős eltérések vannak. Legyünk pozitívak és kezdjük a jó példával. Győr-Moson-Sopron megyében több olyan település is van, ahol teljesen ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Ilyen például Zsira, ahol 591 emberből mindenkinek van munkája. Ezt segítheti, hogy a község Sopron, Bük, Csepreg, Kőszeg városok vonzáskörzetében, az osztrák határ szomszédságában található.
A falu gazdasági életében meghatározó mezőgazdasági vállalkozás a GSD Agrárprodukt Kft.
- olvasható a település oldalán.
A 2021-ben 3,4 milliárd forintos árbevétellel és 260 millió forintos profittal rendelkező kft. a Dorogi-család tulajdona. Dorogi Árpád, Zsira volt polgármesterének neve a Vas megyei földárverések legnagyobb, politikaközeli nyerteseit listázó Ángyán-jelentésben is felbukkant.
A statisztika másik véglete pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Keresztéte törpefalu. Az NFSZ adatai szerint áprilisban 11 munkaképes korú emberből 6 volt éppen álláskereső, de ez is csalóka lehet.
Jelenleg hivatalosan 28-an laknak Keresztétén életvitelszerűen, ők már nyugdíjasok, de vannak, akik Miskolcról járnak ki a faluba, a szlovákiai magyarok pedig, akik ingatlant vásároltak Keresztétén, olykor heteket, hónapokat is eltöltenek itt. Szeretik a települést, szépen felújítják a házukat, és egyre szélesedik az érdeklődők köre. Legtöbben üdülőnek vesznek ingatlant, de van, aki ott lakik, és onnan jár dolgozni a határon túlra, Kassára vagy Szepsibe
- mondta a boon.hu-nak Nevelős Barnabás, a település polgármestere. A faluban 2014-ben kezdték meg a levendula telepítését a közmunkaprogram keretében, ma már erről híresek.
Munka szempontjából a legfontosabb azonban Budapest, ahol ugyan nem magas a munkanélküliség, de az adatok romló tendenciát mutatnak. Tavaly áprilisban 1 millió 128 ezer munkaképes ember élt a fővárosban és 17,4 ezer volt az álláskereső, ami 1,55 százalékos arányt jelent. Idén áprilisban már csak 1 millió 118 ezer emberről tudott az NFSZ, ellenben 18 896-ra ugrott az álláskeresők száma, ami 1,69 százalékos ráta, ez növekedést jelent, de azért még mindig nagyon alacsony szám.
De azért szép lassan kúsznak felfelé a százalékok több budapesti kerületben is. Korábban például sehol nem ment 2 százalék fölé a mutató, most már négy kerület is elérte ezt a határt. Ferencvárosban a legrosszabb a helyzet, a IX. kerületben 2,22 százalék az álláskeresők aránya, míg a legtöbb munkanélküli a XIII. kerületben van: mintegy 82 ezer emberből 1737-nek nem volt éppen állása. Megyei szinten pedig változatlanul Borsod-Abaúj Zemplén áll a legrosszabbul, a tavalyi választások óta még romlott is a helyzet: egy éve 8,58 százalékon állt a mutató, most 8,63 százalékon, miközben 5 ezer fővel csökkent a munkaképes korúak száma.
Az NFSZ áprilisi adataiból kihámozható még két olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát. Ezek:
- Az álláskeresők 42,9 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
- Az átlagos regisztrációs idő 486 nap, tehát általában 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.
A munkaügyi hivatalokhoz ugye azok a személyek regisztrálnak, akik elveszítették az állásukat, nem tanulnak nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap. A KSH a 15-74 éves korosztályt vizsgálja, ott a munkanélküliek száma 2023 márciusában 195 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt.
Különböző elemzések szerint amúgy az alacsony munkanélküliség sem feltétlenül jó dolog, mert azt jelenti, hogy elfogyott a munkaerő, tehát abból már nem lesz gazdasági növekedés, hogy új munkaerőt vonnak be a termelésbe. A magasabb munkanélküliség pedig elvileg segítené az infláció letörését, hiszen a növekvő bérköltségek nem épülnének be az árakba és csökkenne a fogyasztás.
