„A Pénzügyminisztérium részletes államháztartási tájékoztatója megerősítve az első közlést, 234 milliárd forintos szeptemberi többletről számolt be. Ez nagyban köszönhető annak, hogy Brüsszel ismét utalt pénzt Magyarországnak, hiszen szinte forintra pontosan annyi maradt hó végén a kasszában, mint amennyi támogatás érkezett az Uniótól. 243,3 milliárd forint” — tárja fel a 444 elemzése.
Pedig valójában úgy néz ki a helyzet, hogy a bevételek egyáltalán nem úgy folynak be, ahogy kellene, miközben a költségvetési kiadások gyakorlatilag tökéletesen megegyeznek az időarányos összeggel. Minden extra kiadás (reptér megvétele, megugrott kamatkiadások) ellenére még 379 milliárd forinttal kevesebbet is költött szeptember végéig az állam, mint amit időarányosan kiadnak a számok.
Az állami bevételeknél azonban brutális elmaradás látszik, szeptember végéig 75 százaléka telt el az évnek, ehhez képest az egész éves előirányzatnak csak a 72,1 százaléka folyt be az államkasszába. A 2,9 százalékpontos differencia forintosítva tetemes, 1116 milliárd forint hiányzó bevételt jelent.
A gond az áfa-bevételekkel van
Ezen belül is a legnagyobb gond továbbra is az áfabevételekkel van. Bár a legutóbbi statisztikák szerint az elmúlt hónapokban már növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül főként az élelmiszer-, és a nem élelmiszerüzletek forgalma kezd magára találni. Augusztusban előbbi 3,4, az utóbbi pedig 0,9 százalékos növekedést mutatott, sőt az élelmiszerüzletek forgalma legutóbb 2020 márciusában bővült a mostaninál nagyobb mértékben. Mindebből azonban semmi sem tud profitálni a költségvetés egyelőre.
Az egész évet tekintve az áfa-előirányzatnak csupán 63,4 százaléka érkezett be a költségvetésbe, ami azt jelenti, hogy 997 milliárd forint hiányzik csak ezen a soron a költségvetésből. Ez - némi túlzással - kiteszi lassan a repülőtér visszavásárlásának a teljes költségét.