Áprilisban a kereseti adatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak: az előző havihoz hasonló bérnövekedési ütemre számítottunk, ám a keresetek átlagos emelkedésének üteme csökkent, 16,6 százalékról 15,5 százalékra - véli Regős Gábor, a makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A rendszeres keresetek értéke az előző havinál jobban, 16,9 százalékkal emelkedett, így a teljes kereset lassabb növekedését a tavalyinál alacsonyabb jutalmak, esetleg a kevesebb túlóra okozhatták. A reálkeresetek tehát továbbra is mérséklődnek, a csökkenés üteme az előző havival egyezik meg és így 6,9 százalékot tesz ki, mivel egyszerre lassult a bérnövekedési ütem és az infláció. A reálbérek több hónapja tartó mérséklődése is mutatja, hogy szerinte a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról.
Regős Gábor úgy látja, hogy a béremelkedés lassulása a vállalkozásokhoz köthető, itt a növekedési ütem 18,7 százalékról 16,4 százalékra csökkent, míg a költségvetési szférában 10,4 százalékról 13,4 százalékra gyorsult. Iparágak szerint a lassulás leginkább a pénzügyi, biztosítási szektorhoz és a feldolgozóiparhoz köthető, ahol a növekedési ütem az előző havi 18,3 százalékról 2,4 százalékra, illetve 22,8 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött – ez utóbbi összefüggésben állhat az ágazat gyenge áprilisi teljesítményével, míg a pénzügyi szektorban alacsonyabb bónuszfizetések történhettek.
Az ágazatok közül a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó, átlagos keresetemelkedés történt a bányászatban (26,0 százalék), az energiaiparban (21,5 százalék), míg nem érte el a 10 százalékot a már említett pénzügy, biztosítási szektorban és az egészségügyben (5,3 százalék). Ez már ágazati szinten is jelzi, hogy az egyes munkavállalók béremelkedése között jelentős eltérése van – azaz van, akinek nőtt a reálkeresete, van, akinek jelentősen csökkent.
A közgazdász szerint a reálkeresetek éves alapú változása a következő néhány hónapban még negatív lesz, ám várakozásaik szerint a nyár végén vagy legkésőbb szeptemberben pozitívba fordul. Ennek kapcsán kérdés egyrészt, hogy az infláció milyen ütemben tud csökkenni, másrészt pedig, hogy a gazdaság és azon belül is elsősorban az ipar mikor talál magára, mikor erősödik a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiány.
Míg Horváth András, az MBH vezető elemzője szerint az erőteljes inflációs folyamatok látható nyomot hagynak a bérnövekedésen. A minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását. Szerinte az átlagbér növekedési üteme némileg lassult, ami azt jelzi, hogy a bónuszfizetések gyengébben alakulhattak idén, mint a tavalyi év azonos időszakában. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan indokolható a folyamat, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek.
