Kellemetlen meglepetést okozott a mai munkaerőpiaci adat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint. Az előző havihoz és az egy évvel korábbihoz képest is 34-35 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint. Ez továbbra is magas foglalkoztatást jelent, azonban egy egyik hónapról másikra történő ekkora csökkenés mindenképp váratlan és meglepetésszerű, különösen úgy, hogy az előző hónapban még 20 ezer fős növekedésről számolt be a KSH.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a stagnáló gazdasági helyzet és a feldolgozóipar nehézségei alapvetően még alá is támasztják, hogy a foglalkoztatásnak sem kell kiugróan magas szinten, 4 millió 700 ezer fő fölött lennie, mint egy hónappal ezelőtt volt, de mindenképpen felmerül a kérdés, hogy egy hónap alatt történik-e ekkora változás úgy, hogy a hírekben nem hallunk tömeges gyárbezárásokról az adott időszakban. Természetesen az is lehet, hogy az előző havi pozitív meglepetés és az e havi negatív meglepetés is részben statisztikai adatokkal magyarázható, hiszen ez az adat mintavétellel, a 15-74 éves korosztály megkérdezésével készül, azaz van benne mintavételi hiba.
Azért sem mondanám, hogy a mai adat alapján tisztán látunk a munkaerőpiaci folyamatokat tekintve, mert a foglalkoztatás csökkenése mellett a munkanélküliség alig nőtt, a havi változás gyakorlatilag hibahatárhoz közeli, kevesebb, mint 4 ezer fő havi alapon, azaz 25 ezer fő egyik hónapról a másikra inaktívvá vált, eltűnt a munkaerőpiacról. Így a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék, ami megfelel az egy évvel korábbi adatnak és az előző havinál is mindössze 0,1 százalékponttal magasabb
- írta Regős Gábor.
Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője szerint a munkaerőpiacon is lecsapódnak tehát a lassabb gazdasági növekedés hatásai. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, illetve a külső kereslet gyengélkedése nyomán megjelenő kapacitáskihasználatlanság óvatosságra inti a vállalatokat a toborzás során, visszafogja a munkaerőkeresletüket, amelyet a bizalmi indikátorok is jeleznek. A természetes fluktuáció nyomán (pl. nyugdíjba vonulás, felmondás) megüresedett álláshelyeket nem töltik be, miközben az üres pozíciókat is fel tudják tölteni átszervezésekkel, amely az üres álláshelyek számának a mérséklődésében is visszatükröződik. Ez a folyamat ugyanakkor rontja az álláskeresők helyzetét.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a foglalkoztatotti létszám 2023 tavasza óta most a legalacsonyabb. A magyar gazdaság 2022 közepe óta tartó stagnálása tehát szépen, lassan, de kezd szerinte begyűrűzni a munkaerőpiacra is. A különböző bizalmi indexek és vállalati felmérések is egyre nagyobb arányban jelzik azt, hogy a vállalatok nem terveznek bővítést, sőt leépítésben gondolkoznak. A növekedési kilátások borúsak, a kereslet tartós hiánya pedig az eddig munkaerőt tartalékolókat is a leépítések irányába löki.
Egyelőre azonban szerinte nem látszik hirtelen meginduló leépítési hullám, inkább hasonlít ez az apályra, amikor lassan és fokozatosan csökken a foglalkoztatottak száma, nem pedig sokk-szerűen. Ez egyben azt is jelenti, hogy némileg enyhülni látszik a munkaerőpiac feszessége, ami a munkavállalók alkupozícióját egyértelműen gyengíti.
A kormány szerint a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, a magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik.
