A vendégmunkások foglalkoztatását és a személyes adatok védelmét érintően is fogadott el jogszabályokat az Országgyűlés kedden. Emellett közlekedési tárgyű törvényeket is módosítottak a képviselők.
Jöhetnek a vendégmunkások
Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár fogalmától megkülönböztetve, speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.
Az idén november 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon.
A beutazás és a kilencven napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak.
A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek. A szabályok nem engedik meg a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem.
A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat. Emellett miniszteri rendeletben határozhatják meg a Magyarországon évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható, és azon, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.
Tizenöt közlekedési jogszabályt írtak át
A parlament 136 igen, 36 nem szavazattal, 14 tartózkodás mellett jóvahagyta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását a kormány kezdeményezésére.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a törvényjavaslat tartalmazza a jogharmonizációs célú, valamint a szakma és a közlekedési iparág által kért módosításokat, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy jól működő közlekedési és beruházási szektor szolgálhassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Jelezte, 15 törvény módosul.
Pontosították a közúti fuvarozásban részt vevő munkavállalókra vonatkozó egyes szabályokat, meghatározták a munkakezdés, munkavégzés helyéül szolgáló, a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ fogalmát. Változtak a sofőrök kiküldetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a módosítás tartalmazza az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatásokkal (eets) kapcsolatos jogharmonizációs szabályokat is.
Bizonyos közúti közlekedési szabályszegést a helyszínen elismerő sofőrrel szemben helyszíni bírságot szabhatnak ki, emellett a törvény megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra szánt eszközt az eljáró hatóság elkobozza.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításával emelkedtek a felügyeleti díjak.
A törvény megteremtette az intermodális csomópontok üzemeltetésének kereteit. A hulladéktörvény módosításával pedig lehetővé vált, hogy a helyi és országos közutakon, valamint az országos és térségi vasútvonalakon végzett munkálatok során keletkező, visszamaradó építési és bontási anyagot más beruházásoknál fel lehessen használni.
(MTI)
