<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A nagyobb magyar építőipari cégek megúszták a járvány eddigi hullámait, de a kisebbek fölött felhők tornyosulnak. A világ építőipara jól vészelte át a Covid-19 válságot. 

A világ építési iparának fő szereplői – fejlesztők, kivitelezők, tervezők, és az üzemeltetők, továbbá a projektmenedzsment cégek – a körülményekhez képest jól vészelték át a Covid járvány okozta lezárásokat. A cégek 36 százalékát eleve felkészülten érte a járvány, további 62 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy bár meglepetésként érték őket az események, gyors és újszerű megoldásaikkal, a munkafolyamatok átalakításával tudták folytatni a tevékenységüket. Mindez a KPMG 2021 Global Construction Survey kutatásából derül ki, amelyben a világ 186 építőipari cége között 4 magyar nagyvállalat is kifejtette véleményét a válság hatásairól.

A nagy állami beruházásokat elnyerő cégek stabilan működnek itthon (fotó: mfor.hu) A nagy állami beruházásokat elnyerő cégek stabilan működnek itthon (fotó: mfor.hu)

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a piaci szereplők a cégértéket növelő tényezőként kezdenek gondolni a rugalmasságra és az ellenálló képességre. Ez nemcsak a digitalizáció, illetve a személyes jelenlétet nem igénylő eszközök (pl. drónos bejárás, felhő alapú megoldások, felmérések) aktívabb használatában mutatkozik meg, hanem a szerződéses viszonyokban és a szereplők egymás közötti interakcióiban is. 

A szektorra jellemző korábbi fix összegű, a csúszásokat és a költségvetés túllépést büntető szerződések a válság kitörése óta némiképp háttérbe szorultak. Az új szerződésekben a fejlesztők a korábbinál nagyobb kockázatot vállaltak magukra, ezzel egyidőben nagyobb rálátást követeltek meg maguknak a projektmenedzsmentre és szorosabb együttműködésre törekszenek a szerződéses partnerekkel.

A válság a magyar építőipar részéről is erőteljes alkalmazkodást követelt meg, de vannak, akik erre nem képesek. Ezek főleg a kis és közepes kivitelező és szolgáltató cégek. Közülük többen várhatóan nem bírják az árversenyt és megfelelő mennyiségű és minőségű kapacitást sem tudnak felajánlani. Ezekből jó néhány kénytelen lesz feladni és kivonulni a piacról vagy beolvadni valamelyik nagyobb cégbe.

Ugyanakkor sok olyan vállalkozás is van, amelyik a kockázatok ellenére kifejezetten aranykorként gondol a mostani időszakra.

„A robbanásszerűen fejlődő technológia és digitalizáció kíméletlen ütemet diktál a hazai mérnök társadalomnak is, hiszen a világgal versenyzünk.” – ismerte el Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke a nemzetközi tanácsadó cég háttér beszélgetésén. 

Kelemen Csaba, a KÉSZ Csoport generálkivitelező tagvállalatának, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. igazgatóságának elnöke azt emelte ki, hogy már öt éve jelentős figyelmet szentelnek folyamataik digitalizálására és automatizálásra és ezt elvárják partnereiktől is. A KPMG értékelése szerint ez komoly előrelépés egy együttműködőbb – a külső sokkokat és hétköznapi problémákat is jobban kezelő – működés irányába.

A Covid miatt az Etele Plaza megnyitását is kénytelenek voltunk átütemezni. Ez természetesen az összes érintett szereplő, a fejlesztő, a kivitelező, a finanszírozó és a bérlők körének alkalmazkodását, illetve együttműködését követelte meg - tette hozzá Tatár Tibor, a Futureal Development vezérigazgatója.

Az ellenállóképességet emelte ki Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese is:

„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy – ellentétben sok más ágazattal, melyek leálltak vagy lelassultak – a magyar építőipar a koronavírus-járvány legsötétebb korszakában sem torpant meg, sőt európai viszonylatban kifejezetten jól teljesített.”

Cégcsoportjáról szólva azt mondta, hogy a korlátozások bevezetésével felszabaduló szabad kapacitásaikat képesek voltak hasznosítani, és nagyon sok belső fejlesztést hajtottak végre. Például saját új irodaházukat is befejezték és a tevékenységük digitalizáltságát is új alapokra helyezték.

A KPMG kutatása szerint a járvány tökéletesen átértelmezte azt, amit a szektor cégei eddig kockázat-menedzsment alatt értettek, mert ráirányította a figyelmet arra, hogy a különböző kockázatok hogyan képesek rövid idő alatt felerősíteni egymást. A Covid válság miatt a megkérdezett cégek 37 százaléka szenvedett el valamilyen határidő csúszást vagy költségvetés túllépést, ezért a cégvezetők 60 százaléka érzi úgy, hogy a korábbinál jobban fel kell mérni és elemezni a kapcsolatot a cégszintű-, a projekt szintű és az egész portfólióra vetített kockázatok között.

Regionális-, projekt-, vagy IT kockázatok képesek felforgatni egész vállalatcsoportok életét, és hiába látják ezeket a kollégák a maguk szintjén, ha a tudás nem kapcsolódik össze egyetlen centralizált kockázat menedzsment tudásban.

A válság ugyancsak felértékelte a projekt menedzsmentet és az egy időben futó projektek összehangolásának kérdését. A projektvezetők a legtöbb cégnél kizárólag a saját feladatukkal vannak elfoglalva, azt szeretnék, ha a cég az ő projektjükre allokálna megfelelő mennyiségű forrást és kapacitást, miközben szűkös erőforrás ellátottság idején egyetlen hiba is pusztító hatással lehet a portfólió többi részére. A megoldás az adat alapú portfóliómenedzsment, ami megalapozza a projektek közötti ésszerű döntéseket. A KPMG felmérése szerint ugyanakkor ma világ legnagyobb építőipari vállalatainak csak kisebb része alkalmaz olyan kifinomult szoftveres megoldásokat, amelyek sikerrel támogatnák ezeket a döntéseket.

Mindez technológiai beruházásokat és új digitális munkakultúrát követel meg az ágazat szereplőitől. A felmérés egyik tanulsága, hogy a fejlesztők és a kivitelezők nem pont ugyanazokat a digitális megoldásokat szeretnék meghonosítani a saját házuk táján, így a felek „elmennek egymás mellett”. Az is világosan látszik, hogy a vágyak és a valóság között komoly ellentét feszül. Sok cég látja az alapvető digitális megoldások előnyeit – a legnépszerűbbek az integrált projekt menedzsment eszközök (PMIS) és az épület információs modellek (BIM) – de csak a cégek 35, illetve 44 százaléka állítja, hogy ezeket már minden projektjében alkalmazza. Az új technológiák meghonosítása iránti vágy mindazonáltal erősnek tűnik, a válaszadók többsége arról számolt be, hogy vállalata közepes vagy magas szintű beruházást tervez ezen e téren.

„A fő kérdés az új technológiák meghonosításával kapcsolatban az, hogy hogyan lehet ezeket egységesen, egymást támogató módon implementálni a működésbe a teljesítmény javítása érdekében. Alapvető feltétel lenne, hogy minden fél ugyanazokat a platformokat és szoftvereket használja a tervezésben, a kivitelezésben és a projektmenedzsmentben, de ezt az összhangot a jelek szerint nem könnyű megteremteni, mert egy kiterjedt szerződéses hálózatban szükségképpen vannak olyan cégek, ahol hiányoznak az ehhez szükséges digitális készségek.” – véli ezzel kapcsolatban Dános Pál, a KPMG Associate partnere. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.