A nyár végéig az állami hatóságok ellenőrei árucikkek széles körénél rögzítettek 80-120 százalékos, egyes helyszíneken és építőanyagoknál pedig 130-160 százalék feletti növekedést. Októberre egyre több terméktípusnál tapasztalták, hogy az áremelkedés lefékeződött, csökkenésbe fordult. Több megyéből érkezett jelzés egyebek mellett a gerenda, deszka, palló, betonacélok, homlokzati szigetelő, OSB lap, cement árának mérséklődéséről. Néhány esetben az év eleji értékekig, gyakrabban az áprilisi szintre csökkentek az árak. - közölte érdeklődésünkre az ITM.
De ez túl homályos megfogalmazás, nem mutatja meg, hogy konkrétan milyen mértékű volt a csökkenés, ha volt egyáltalán és ezért nem tükrözi a valós helyzetet. Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy az érintett nagyobb kereskedők mit mondanak. Erre leginkább egyesületüknek van rálátása.
Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedők Egyesületének (ÉKE) elnöke megerősítette, hogy a legnagyobb áremelkedések azoknál a termékeknél voltak (50-100 százalék), amelyeknél alapvetően importra szorul a magyar építési piac: a fa, az acél, a réz és alumínium, valamint vegyipari alapanyagú termékek ára növekedett drasztikusan. Azt az egyesület tagjai is tapasztalták, hogy a kiugró szintekről elmozdultak az árak, de az építési fa csak 10, a betonacél mintegy 10-15 százalékkal kerül most kevesebbe, mint nyáron. Ugyanakkor a legfontosabb nyersanyagoknál legfeljebb stagnálás látszik, de nem árcsökkenés.
„A nyersanyagoknál nincs árcsökkenés és nem is várható rövid távon. A szálas anyagoknál szűk a kínálat, ez magasan tartja az árakat és év végéig nem valószínű a javulás. A más kritikusan fontos anyagokhoz képest a szárazépítési anyagok (főleg gipszkarton és gipszkarton rendszerek) nem drágultak olyan jelentősen, esetükben kisebb áremelkedésre számítunk.” - mondta lapunknak Wiesinger Raimund.
A szakember megjegyezte ezen kívül: az EPS szigetelőanyagok kereslete szeptemberben mérséklődött, a meglévő készletek gyorsabb értékesítése érdekében indított akciók miatt a vásárlók kisebb árcsökkenést érzékelhettek, de ez nem számottevő.
Mint fogalmazott: ha a nyersanyagoknál nem lesz visszarendeződés (vagyis árcsökkenés – a szerk.), akkor az egész ágazatban nem lesz enyhülés. A világpiaci nyersanyagok árát semmiféle központi intézkedés nem képes befolyásolni. A hazai gyártók ugyanazon a nemzetközi piacon szerzik be a nyersanyagot, mint a versenytárs külföldiek, ám azok tőkeerősebbek és hatékonyabban működnek, leszorítva a termelési költségeiket.
„A termelési költséget egyebek mellett új, de drága techonológiával lehet számottevően csökkenteni. A megvásárolt új eszközök működtetése, rendszerben tartása pedig mindenkinek ugyanannyiba kerül, csak más költségstruktúrában érik el ezt.”
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) tagjainál a világpiaci nyers- és alapanyag-árrobbanás hatása leginkább az építőkémia- és EPS alapú hőszigetelőanyagok gyártásánál jelentkezett. E költségnyomás a világpiaci folyamatokkal mozog együtt és várhatóan idén fennmarad – nyilatkozta lapunknak Szarka László, a szervezet elnöke. Megerősítette, hogy az építőanyagok árában a stagnálás jellemző, árcsökkentés gyártói oldalról a legtöbb területen egyelőre azért sem lehetséges, mert a gyártóknak folyamatosan és jelentősen emelkedő energiaköltségekkel kell számolniuk. Tudnivaló, hogy a vállalatok a lakossági árnál jóval többet fizetnek a gázért és az áramért, például a gázért háromszor-négyszer többet kell fizetni, mint az év elején.
A szakember azt is hozzáfűzte: a teljes építési költségnél az inflációt tartósan és jelentősen meghaladó hihetetlenül megdrágult munkadíjakat is figyelembe kell venni. Ennek aránya már a járvány előtt is magas volt, mára a legtöbb beruházót érintő, támogatott lakossági szektorban azonban legalább a teljes költség felét teszi ki, de a korszerűsítéseknél és felújításoknál már inkább a 60 százalékát. A 2021-re érvényes hivatalos minimális rezsióradíjat tavaly év végén 4530 forintban határozták meg, valójában ma jóval 5500 forint feletti árak jellemzők. Az elmúlt hat évben évente, átlagosan 13,65 százalékkal nőtt ez az óradíj.
Az ITM tehát azt igyekszik sugallni, hogy már bekövetkezett a fordulat, de ez nem igaz. A piaci versenybe adminisztratív módon akar beavatkozni, ami torzítja a versenyt. Eddig csak azt érte el, hogy az összehangolt hatósági ellenőrzések nyomán a kereskedők egy része jóval nagyobb arányban tartja be a működési szabályokat, mint eddig. Az árakra nem lehetett hatása ezeknek az akcióknak.
Októbertől legalább az év végéig él az export bejelentési kötelezettsége, ez kissé enyhítheti az ellátási gondokat. A szállítási költségekre azonban ugyanúgy nincs hatással a kormány, mint az alapanyagok nemzetközi piacára. Márpedig a szállítási költségek drasztikusan megugrottak és beépültek az építőanyagok fogyasztói árába. Az építőanyagok túlnyomó részét egy magán építtető csak ritkán tudja saját eszközén elszállítani, így amikor megvesz egy adott mennyiséget, akkor a szállítást is bele kell kalkulálnia a végső összegbe, s emiatt érezhetik sokan, hogy hiába csökken esetleg kissé az anyagár, ha a fuvardíj közben az egekbe szökött.
Razzia razzia hátán
A kormányhivatalok munkatársai az elmúlt három hónapban az egész országot bejárták, 685 helyszíni ellenőrzésből közel 400 esetben tapasztaltak jogsértést. Piacfelügyeleti hatáskörben több mint 1100 féle, összesen mintegy 350 ezer darab terméket vizsgáltak meg. Próbavásárlással közel 4500 termék megfelelőségét ellenőrizték. Mostanáig 18 vállalkozásra szabtak ki összesen 2,3 millió forint bírságot, számos további eljárás folyamatban van. A problémás kereskedelmi egységek közel negyede már a helyszíni ellenőrzés ideje alatt megszüntette a jogsértést.
Az építőanyag-kereskedők piacán jelentős a verseny, nincsenek domináns, piactorzító erejű pozíciók, ami kedvezően hathat az árakra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) vezetői a közelmúltban leültek tárgyalni a legnagyobb kereskedő-szolgáltató vállalkozások képviselőivel. A szövetség szerint a kereskedők megerősítették, hogy a várható építőanyag-gyártási, beszerzési ármérsékléseket az áruk kereskedelmi áraiban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik. Ennek mértéke azonban a fentiek miatt is kérdéses.
Ráadásul azt az ÉVOSZ sem cáfolta, hogy jövőre az építési kereslet biztosan tovább erősödik, már csak a kormány különféle ösztönzőinek hatására is. Ilyen körülmények között az építőanyagárak várhatóan legfeljebb stagnálnak, de biztosan nem csökkennek.
